Ollók a kézben, metszik a szőlőt megyeszerte

– Látszik, hogy ősszel jól beértek a vesszők, kellő vastagok és egészségesek – mutatta Boskovics József az egyik szálvesszőt. A Balaton Agrár Zrt. szőlészeti ágazatvezetője hozzátette: az enyhe téli időjárás kedvez a metszésnek, már decemberben nekiálltak, de januárban zajlik a munka nagy része. A Kirányleányka táblában rövid csapos és a ernyős művelést alkalmaznak, utóbbi keretében két szálvesszőt kötnek le.

– Jobb ilyen időben dolgozni, mint a mínusz húsz fokban, az ollók is gyorsabban csattognak, könnyebb haladnunk – mondta el az egyik rutinos metsző.

– Egyre nehezebb találni embert a metszésre. Az idősebbek már nagyon megöregedtek, abbahagyták, a fiatalok pedig elvándoroltak – jegyezte meg a szőlészeti ágazatvezető. Hozzátette: örülnének, ha olyan évük lenne, mint 2018-ban. A márciusi-áprilisi fagyokat jól kiheverték a szőlővesszők és mind minőségileg, mind mennyiségileg tó termést tudtak szüretelni.

A vesszőket a sorközökbe lezúzzák, aprítják, majd az ernyő szálvesszőit lekötik. A tavalyi fiatal telepítést viszont csak a tél végeztével metszik csak meg.

– Mínusz 15-17 fokig károsodás nélkül megúszhatja a szőlő, remélhetőleg nem lesz tartós felmelegedés és utána nagy lehűlés. Az elmúlt években nem a téli, hanem a késő tavaszi fagyok okoztak gondot. A rosszabban fekvő területeken volt némi fagykárunk – mondta el Boskovics József. A 90 hektárnyi területen a metszésekkel a tervek szerint március elejére végeznek. Jövő tervezik, hogy folytatják az ültetvények fiatalítását, 20 hektárnyi területen telepítenek szőlőt.

– Tavaly március elsején volt a dráma, mínusz 20-21 fok – mondta el Tóth István. A növényvédelmi szakember hozzátette: a 2018–as év a szőlőt nem terhelte meg kórokozók szempontjából, egészségesen fejlődtek és kiheverték a tavaszi fagyokat. Javasolt márciusban a kártevők, kórokozók ellen egy lemosó permetezés.

Kedvez ez az idő a vetéseknek

– Nincs ok aggodalomra, az a téli idő kedvez az agráriumnak – mondta el Gombos Sándor. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke hozzátette: hiányzik viszont a csapadék a száraz ősz miatt a talajból, továbbá átlagosan december–januárban 50–60 milliméter helyett 30 milliméternyi esőt, havat mértek. Végeztek vizsgálatokat, amely alapján 30 centiméter alatt nincs nedvesség a talajban.

– Jó lenne, ha a hótakaró megmaradna, védve a vetéseket, szerencsére nincsenek extrém hidegek, amelyek károsítanák – jegyezte meg a megyei elnök. Hozzátette: a késői vetések gyengébbek fejlettségüket tekintve, a korai repce és gabona viszont jó képet mutatnak.