Potocskáné gyorsan felejt…

Hiába, sétálni kell! „Meg van ez írva!” Kell és kész! Telik az idő… Nem tüntetés a tüntetés séta nélkül. A menet eleje megállt, a szpíker ontotta magából a szót, mutyiról, meg nem valósult beruházásokról beszélt, miközben áradt a szitokfolyam… A demokráciába ez is belefér.

Aztán hatalmas meglepetést ígért. És lőn! Kivált az élcsapatból Potocskáné Kőrösi Anita országgyűlési képviselő (Jobbik lista), hamiskás mosollyal mentorára pillantott, majd – kezében egy festékszóró palackkal – határozott léptekkel indult meg az óriásplakát felé. A plakátnak nem volt szerencséje, nem mozog, alacsonyra került, s így felérhető…

S a dolgos kezek nyomán formálódni kezdtek a betűk… Sikerült „megalázni” egy plakátot! Sikerült olyat tenni, amit az „elkövető” néhány hónappal korábban még igencsak mélységesen elítélt. Idáig jutottunk! Vagy az már egy másik történet?