A békanász színe vacsorameghívó a gólyáknak

Ez a békafajta ugyanis néhány napig kék színben pompázik, amíg elnyeri választottjának szívét. Az állat rendkívül félénk, fotózása nagyon nehéz. – Tavaly már megpróbáltam lefotózni, ám akkor csak a hangjukat hallottuk – mondta Koch Máté, akinek idén sikerült lencsevégre kapnia a nászszínükben pompázó hím mocsári békákat. – Egy óráig tartott, mire megszokták a jelenlétünket. Tömösváry Tibor, a Somogy Természetvédelmi Szervezet elnöke terepjáróval vitt el Kakpusztára, ahol a vízen úszó petecsomók árulták el, hogy jó helyen járunk.

– Sajnos hazánkra is egyre jellemzőbb a kiszáradás. A klímaváltozás hatására az Alföldön már sok helyen eltűnt a mocsári béka élettere és vele együtt az egyébként védett kétéltű is – mondta Tömösváry Tibor. – Belső Somogyban még fellelhetők olyan mocsaras élőhelyek, amelyeket kedvel. Jó a somogyi erdők vízvisszatartó képessége, ezért fajmentő hatása van a mocsári békára nézve – tette hozzá a Somogy Természetvédelmi Szervezet elnöke. A szervezet sok területet vásárol, amelyen igyekeznek fenntartani az eredeti, természetes állapotot.

A mocsári békának is olyan helyre van szüksége, amely érintetlen maradt. Az viszont kétséges, hogy nászruhájában biztonságban érezhetik-e magukat a hím egyedek: a környezetüktől elütő kék szín vacsoramegívó a gólyáknak, ráadásul a mocsári békák állományát nemcsak a gólyák, hanem a helytelen erdőkezelés is tizedeli. A mocsarak kiszárítására telepített nyarasok is kifejezetten károsak élőhelyére, amely már amúgy is száradófélben van.

– Belgiumtól a Fekete-tenger északi partvidékéig találkozhatunk a mocsári béka alfajaival. Hazánkban a hosszúlábú mocsári béka az elterjedt. Síkvidéki fajnak tekinthető, mert leginkább az Alföldön élt. A Dunántúlon Belső-Somogyban és a Dráva menti területeken él, a Balatontól északra azonban már ritkának tekinthető – mondta el Körtési Gábor, a Somogy megyei múzeum munkatársa.