A jogállamnak nincs tökéletes modellje

A legnagyobb érdeklődés Polt Péter Legfőbb Ügyész előadását övezte, aki az uniós és a tagállami jog ütközéséről beszélve egyenesen jogállami dilemmákat vetett fel az Európai Ügyészség megalakulása kapcsán. – Nehéz gyermekkora lesz az Európai Ügyészségnek! – jósolta Polt Péter. Felidézte a kritikákat, amelyek már az uniós ügyészség rendeletének tervezetekor arról szóltak, hogy több a felvetődő kérdés, mint a megnyugtató válasz, s szerinte a problémák azóta sem oldódtak meg.

Nem is lépett be minden ország a szervezetbe. Távol maradt Nagy-Britannia, Írország és Dánia arra hivatkozva, hogy a jogrendszerük nem teszi lehetővé a csatlakozást, s alkotmányos megfontolásból tett ugyanígy Magyarország, Svédország és Lengyelország.

Az eszme régi, a közös pénzügyek védelme. Azonban a politikában elterjedt közvélekedéssel szemben az uniós ügyészség nem antikorrupciós szervezet, hanem a költségvetési csalások ellen hozták létre. Ám Polt Péter szerint egy, az uniós működési szerződést sértő döntéssel teremtették meg az új intézményt. Párhuzamosan létezik ugyanis az Eurojust, a tagállamok ügyészségeinek bűnügyi együttműködése, amely eddig sikeres volt.

Ennek a hatékonysága csökkenne, mert az Eurojust költségvetéséből vonnának el az Európai Ügyészség javára. A százezer euró kárértékű ügyekben az uniós ügyészség, az alattiakban a tagállami járna el. Azonban az Európai Ügyészség bármelyik ügyet magához vonhatja, vagy leadhatja.

Polt Péter rámutatott: ez a válogatás sérti a kiszámíthatóság, az egyenlő bánásmód elvét. Ugyanakkor átfedés és hiány keletkezik a két szervezet között. Kétséges, hogy a jogegység elve megteremthető-e az uniós ügyészség által, állította Polt Péter. Szerinte ebből a célból inkább egységes uniós bíróságot kellene felállítani.

– Egy bürokratikus, lassú rendszer képe rajzolódik ki a szabályozásból – jegyezte meg Polt Péter. – Attól kell tartani, hogy a nemzeti jogot, nyelvet nem ismerő ügyészek nyomoznak majd ezekben az ügyekben. Vagy ha a hazai, delegált ügyészekre támaszkodnak, akkor mi az értelme a változtatásnak?

A Legfőbb Ügyész hozzátette: a magyar jog szerint a hasonló ügyekben a NAV és a rendőrség nyomoz, ezért kérdéses, hogyan nyomozhatna egyáltalán az ügyész, illetve ki hozna döntéseket az eljárásokban.

A jogállam politikai kategória

Az idei Jogi Beszélgetések témájának aktualitását az adja, hogy a jogállam politikai kategória is, mondta köszöntőjében Csillag Gábor, kaposvári jegyző Rosta István tudománytörténész megnyitóbeszéde után. A hallgatóság soraiban ott volt Szita Károly, Kaposvár polgármestere, Gelencsér Attila, országgyűlési képviselő, Hajnal Éva, a Kaposvári Törvényszék elnöke, Horváth Szilárd, somogyi főügyész, Pongráczné Csorba Éva, a megyei ügyvédi kamara elnöke, Sárhegyi Judit megyei jegyző, valamint Kéki Zoltán és Vörös Tamás nyugalmazott főjegyzők. A téma kapcsán Polt Péter előadásában kifejtette: a jogállamnak tökéletes modellje nincs, ahogy az EU sem felel meg mindenben a saját maga által felállított mércének.