Kevés a támogatás, de kemény a munka az állatmenhelyeken

A somogyi állatvédők fix forrása alacsony és csak az emberek jó szándékára támaszkodhatnak, ha működni akarnak. – Az adó egy százaléka, az egyetlen amire támaszkodni lehet – mondta Biczák Balázs, a Barcsi Természet- és Állatvédő Egyesület menhelyének vezetője. – A városban van pénzgyűjtő urnánk is, de az onnan befolyó összeg minimális.

Az önkormányzattól közmunkásokat kapnak és a telephelyként szolgáló istállót bérli egy magántulajdonostól. – Az lenne az optimális, ha lenne a menhelyeknek országos támogatási rendszer – hívta fel a figyelmet Biczák Balázs. – Nem csak az adó egy százaléka, ami a mi esetünkben évről-évre kevesebb. Máról holnapra élnek a vidéki menhelyek iszonyat mennyiségű kutyával, pedig erre jobban oda kellene figyelni.

A barcsi menhelyen jelenleg 90-100 eb él, kapnak felajánlást egy helyi és egy lábodi cégtől is, de szükség lenne még pénzre az állatok ivartalanítására, állatorvosi költségekre. Ugyanis jelenleg azt látják az állatvédők, hogy a kidobott állatok nem fogynak el. – Az állatok jövője abszolút megoldatlan – mondta Vörös Zsuzsa, a Siófoki Állatvédő Alapítvány elnöke. – Az országos állatvédő szövetség, amely ernyőszervezetként működik próbál állami egyeztetést folytatni egy országos ivartalanítási programról. Nem nagyvárosi gyepmesteri telepeket kellene működtetni évi 100 milliókért, hanem ennek legalább felét ivartalanításra kellene fordítani, néhány éven belül drasztikus változás lehetne.

A legnagyobb baj a felelőtlen állattartás, most is nagyon sok kölyökkutya van a siófoki menhelyen, mondta Vörös Zsuzsa. – Mivel nagy a területünk és sok állatról gondoskodunk nem tudjuk megoldani az üzemeltetést önkéntesekkel – mondta Vörös Zsuzsa, a menhelyet üzemeltető Siófoki Állatvédő Alapítvány elnöke. – A bérekre havi szinten 1,5 millió forintot költünk, a működési költségünk pedig 35 millió. De csak néhány százezer forintot kapunk a környező önkormányzatokról, holott onnan is nagyjából annyi állatot fogunk be, mint Siófokról.

Hozzátette: sokkal rosszabbul járnának a kisebb önkormányzatok, ha gyepmesteri telepet kellene fenntartaniuk, az havonta több millió forintba kerülne.

Más a helyzet Marcaliban az Assisi Szent Ferenc A Hontalanná Vált Állatokért Alapítvány menhelyét támogatók adományaiból és saját forrásból üzemeltetik. – Az én vállalkozásom is nagyban hozzájárul – mondta kérdésünkre Makai István, az alapítvány elnöke, a menhely tulajdonosa. – Mi ebrendészeti szolgáltatóként és állatmenhelyként is működünk önkormányzatoknak és a rendőrségnek is számlázunk.

A telep éves költségvetése 10-12 millió forint, jelentős forrás az adó egy százalékból történő felajánlás, ami önmagában 1 millió forintot tesz ki.

– Ahhoz képest, hogy mi egy kicsi szervezet vagyunk, modern körülmények között tartjuk a kutyusokat – mondta Makai István. – Külön műtő és karantén van, az épületeink fel lettek újítva és jelenleg is zajlik a külső kennelek rendbetétele.

Hozzátette: mindig lehet jobb és jobb, ezért jó lenne, ha központi támogatás is jutna a roppant fontos munkát végző állatmenhelyek működésére.