Interjú Szijjártó Péterrel

2019.05.20. 20:00

Az ember és a tőke egyaránt a szilárd biztonságot választja

Biztonság, versenyképes tudás és szorgalom. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint ennek köszönheti Magyarország, hogy bekerült a világ tíz legvonzóbb befektetési célpontja közé. A miniszter erről és az alapjaiban megváltozott diplomáciai munka elvárásairól is beszélt, amikor a Marcaliban tartott lakossági fóruma előtt válaszolt kérdéseinkre.

Lengyel János

– Már a kezdet sem volt szokványos 2014-ben: egy minisztériumba terelték a külgazdasági és a külügyi munkát. Miért?

– Azért, hogy az addig a külügyeket szolgáló apparátus és maguk a nagykövetek is kivegyék a részüket a beruházások Magyarországra hozatalából és a magyar export növeléséből.

– Ez jó döntésnek bizonyult?

– 2014 óta minden évben megdöntöttük az exportrekordot és a beruházási rekordot is. 2018-ban minden rekordot megdöntve, 107 milliárd euró volt a magyar export, valamint annyi beruházás érkezett hazánkba, mint még soha: 98 milliárd euró. Mindez 1380 milliárd forintot tett ki.

– Szóltunk és jöttek a beruházók? Mi alapján döntenek a tőketulajdonosok?

– Talán a legfontosabb számukra a gazdasági-politikai környezet és a politikai stabilitás. Ma az európai országok többségében vagy kisebbségi kormány, vagy nagyon széles koalíció, vagy nagykoalíció van. Nálunk pedig egy egyértelmű felhatalmazással, sokadszor, nagy többséggel megválasztott kormány dolgozik. Emellett sokat számít az adórendszer is. Nálunk a legalacsonyabb – egyszámjegyű – a társasági és alacsony a személyi jövedelemadó. Szintén fontos a munkaerő mennyisége és állapota, hazánkban lassan teljes a foglalkoztatottság. Ismert és vonzó a magyar emberek szorgalma, kreativitása, munkaszeretete, képzettsége és a folyamatos képzésre való nyitottsága, mely komoly verseny­előnyt jelent. Döntésbefolyásoló az infrastruktúra helyzete és a szolgáltatások ára. Magyarországon politikai stabilitás van, emellett jó a gazdasági környezet, szeretnek dolgozni az emberek és jelen van egy folyamatosan fejlődő infrastruktúra. Ez így tényleg vonzó befektetési környezet.

– Gazdaságfilozófiai váltást jelentett, hogy ma már nem az alacsonyan tartott munkabérekkel kell versenyeznünk. Hol tartunk ebben a folyamatban?

– Ma Magyarországon 4,5 millió ember dolgozik. Ilyen mértékű foglalkoztatás még soha nem volt. Ezért ma már nem az számít, hogy a beruházók hoznak-e új munkahelyeket Magyarországra, hanem az, hogy milyen a technológia, a kutatás-fejlesztési és a hozzáadott érték-tartalom. Magyarország a világgazdasági átalakulás nyertesei közé tartozik. Azok a nagy cégek, akik eddig pusztán úgynevezett termelési funkciókat hoztak hazánkba, ma már egyre inkább ide telepítik a szolgáltatási, az innovációs, valamint a kutatási és fejlesztési tevékenységeiket. Két esztendővel ezelőtt, 2017-ben a Magyarországra érkezett nagyberuházások által teremtett munkahelyeken az átlagfizetés 304 ezer forint volt, 2018-ban viszont már 420 ezer forint.

– Negyvenszázalékos növekedés? Miből fakad ez?

– Abból, hogy ma már Magyarországra nem mint ideális termelési helyszínre, hanem mint ideális fejlesztési környezetre tekintenek a nagybefektetők. Nekünk az a célunk, hogy a világgazdasági átalakulások tempóját diktáló technológiai változtatások egy részét itt nálunk fejlesszék ki és alkalmazzák is.

– Van már erre példa, vagy csak jó lenne?

– Az autóiparban már jól látható ez a folyamat. Ezek a cégek már nem pusztán csak termelnek Magyarországon, hanem itt végzik a szolgáltatási, a mérnöki és a fejlesztési tevékenységeik jelentős részét is.

– A korabeli privatizáció „hatására” lényegében újra kell iparosítani az országot. A külföldi cégek kétségkívül komoly szerepet töltenek be a hazai beszállítók fejlődése, növekedése szempontjából. Azonban a profitot kiviszik az országból. Magyar cégek mikor kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy a külföldi munkájuk eredményeként keletkező profitot hazahozzák?

– A tények azt mutatják, hogy mára már a németek után a magyar vállalatok azok, amelyek a legtöbb külföldi beruházást hajtják végre évente. Azt ne kérdezze meg, hogy néhány esztendővel ezelőtt hol tartottunk.

– Szóval jó, ha jönnek a külföldi nagy cégek, de...

– Jönnek, s ebből az következik, hogy a beszállítói hálózatukat a közvetlen környezetükben építik ki a logisztikai szempontok miatt. Nálunk a minisztériumban pedig egy külön csapat foglalkozik azzal, hogy a magyar kis- és középvállalkozásokat alkalmassá tegyük ezen beszállítói feladatokra. Tehát a befektetők tényleg kiviszik a profit egy részét, de hozzájárulnak ahhoz, hogy a beszállító magyar vállalkozások is profitot termeljenek. Ezzel együtt eljutottunk oda, hogy vannak olyan hazai cégek, amelyek megerősödve a határon túl is képesek beruházásokat végrehajtani. Az elmúlt héten is átadtam egy ilyet Szerbiában, ahol a legnagyobb magyar mezőgazdasági gépgyártó vállalat hozott létre egy logisztikai bázist.

– Milyen esélyeink vannak?

– A földrajz fontos. Először a közeli országok felé érdemes nyitni. Ezért fogadott el a kormány egy úgynevezett „kifektetési” stratégiát, ennek keretében mintegy 10 milliárd forint áll rendelkezésre, hogy Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában segítsük a magyar vállalatok beruházásait, befektetéseit. A Vajdaság területén vannak már sikertörténeteink. A kormányzati program ezt a folyamatot erősíti, melyekhez banki forrásokat is megnyitottunk.

– Akkor földrajzozzunk még egy kicsit. Mitől függ, hogy a Magyarországra érkező nagyberuházás mely régióba megy? Mi itt a Dél-Dunántúlon is szívesen látnánk ilyeneket.

– A nagy nemzetközi vállalatok a logisztika és a hagyományok miatt az észak-nyugati, az észak-keleti és a középső országrészt keresték. Ezekre a területekre annyi beruházás érkezett már, hogy a munkaerőpiaci kínálat korlátozottsága miatt komoly gondot okoz a terjeszkedés. A jövőben egyre vonzóbb lesz a Dél-dunántúli és a Dél-alföldi régió is. Sokat dolgozunk a régiók vezetőivel, hogy ez a munka is sikeres legyen.

– A régiót érinti a Paks II. projekt, az új atomerőműblokkok építése is. A kormányprogram szerint a nemzet beruházása egyben az adott térség fejlesztésével együtt valósul meg. Kiépíthetők ehhez a csatlakozási pontok?

– A paksi szerződésben az áll, hogy a munkák negyven százalékát magyar cégek végezzék. Ez óriási lehetőség egy 10 milliárd euró értékű beruházásnál. Ez óriási infrastrukturális fejlesztésekkel jár együtt, út, vasút- és hídépítésekkel, valamint a beszállítóipar fejlődésével.

Válaszolunk, ha keménykednek velünk

– A külpolitika az elmúlt években drasztikusan megváltozott. A világban ma már nem hetek, hónapok alatt történik valami, hanem percek alatt. A gyors reagálásnak tehát nagy szerepe van – felelte arra a kérdésünkre Szijjártó Péter, hogyan érzi magát az igencsak tapasztalt, kártyákat keverő, ravasz, diplomata „nagy öregek” között, hiszen a nemzetközi diplomáciai szolgálatban igencsak fiatalnak számít. Hozzátette: mára a külpolitika a belpolitikai tér részévé vált. Ez azt jelenti, hogy a külpolitikai viták nagyon gyorsan megjelennek a belpolitikában. A korábbi diplomáciai finomkodások helyett egyre több a konfliktus és a vita. Ma a külpolitika a gazdasági érdekérvényesítés egyik eszköze, ezért maga a külpolitika és a külpolitika művelése is teljes mértékben megváltozott az egy évtizeddel korábbihoz képest is. Régebben úgy volt, ha valaki kritizál minket, kullogjunk el, maradjunk csöndben és kérjünk elnézést, hogy létezünk. Mi ezt egészen másként gondoljuk. Ha valaki keménykedik velünk, akkor arra mi érthető és hasonlóan kemény válaszokat adunk. Ezeréves nemzet vagyunk. Ne feledjük, hogy a politikai stabilitásnak a külpolitikában is komoly értéke van. Az uniós külügyminiszterek tanácsában is sűrűn vitázunk. Vannak, akik egyszerűen nem mernek véleményt mondani, mert azt számolgatják, hogy otthon mit is szólnak ehhez. Nálunk egészen más a helyzet. A kormány sokadik kétharmados felhatalmazásával mi itthon is őszintén, egyértelműen beszélünk egymással. Sok kollégám irigyel is azért, hogy azt mondhatom, amit gondolok. Mást nem is tudnék!

Címkék#interjú
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában