Babonákká szelídült ősi titkokról, rejtélyes táltosokról mesélt a levéltár

Ezer évet ugorhattunk vissza az időben a MNL Somogyi Megyei Levéltára jóvoltából, mert Jakab Georgina főlevéltáros a táltosokról tartott előadást a levéltári esték keretében. Olyan ősi titkokról esett szó, amelyek azóta babonává szelídültek, de mindennap találkozhatunk velük mágikus népszokások képében. A füvesemberek, bábák, csontkovácsok őrizték az egykori táltosok tudását leegyszerűsítve.

A különleges képességekkel rendelkező táltos felesleges foggal, csonttal, vagy hat ujjal született, és a születése után megszólalt. Mindezt a szülőknek titokban kellett tartani, és a táltos később is rejtőzködött. A magyar őshit szerint képes volt gyógyítani, jövendőmondó volt, és az időjárást is tudta befolyásolni.

– Őseink olyan mágikus világképet tartottak fenn, amely a mai embernek természetfeletti, de nekik természetes volt – mondta Jakab Georgina. – Az ősi jelképek mindegyikének jelentése van. Ezt ma már nem ismerjük, de ha megfejtenénk, közelebb kerülhetnénk ahhoz a tudáshoz, amelyet őseink azért őriztek, hogy átadhassák nekünk.

Szent István óta hivatalosan tűzzel-vassal irtották a pogányságot, de a hétköznapi életben a kereszténység beolvasztotta a pogány rítusokat, és egyházi köntösbe öltöztette. Az 1220-as években a pára a bolognai egyetem rektorát, a magyar származású Paulus Hungarust küldte hazánkba, hogy üldözze az eretnekséget. Paulus azonban rendre felmentette a táltosokat, mert nem talált bennük bűnt, sőt a szembetegségét is velük gyógyíttatta.

Jakab Georgina somogyi példákat is idézett a kassai kódexból, a collexio dominicana-ból. A Fehér Mátyás Jenő, domonkos szerzetes felfedezte, vitatott középkori forrás megőrizte egy vak, öreg táltos alakját, aki a somogyi Füreden, vagyis feltehetően Kaposfüreden élt. A botjára rovásírással rögzített varázsigéket az ujjával olvasta. Sok csecsemőt hoztak hozzá, ismerte a gyógynövényeket és hetedíziglen a helyiek származását. A közeli Szentgál faluban, ami a mai Szentgáloskér lehet, egy Arta nevű nő a bábaság fortélyait űzte.

A somogyi levéltárban kilenc boszorkányperes iratot őriznek. Jakab Georgina ezekkel és a máig fennmaradt mágikus népszokások örökségével is foglalkozik.

Világfához visz a gerenda

A néphagyományokban maradtak ránk az ősi jelképek. A régi házak mestergerendája szimbolizálta az égig érő világfát. Ezért kellett a lakóknak a bölcsőt az újszülöttel a mestergerenda alá tenniük, kelet felé fordítva. Ugyanúgy a mestergerenda alatt ravatalozták fel a halottat, de arccal nyugat felé. A honfoglaláskori leletek, ötvösmunkák, tarsolylemezek, hajfonatkorongok tükrözik az ősmagyar világképet. Ennek emlékei Somogyban is fellelhetők, így a bodrog-alsóbűi temetőben találtak a régészek egy rovásírásos fúvókát.