Lassan, de biztosan halad előre a jövőnket pusztító erózió

Néhány éve az olyan hatalmas lösz szakadékok, mint a somogybabodi vagy a pamuki ráirányították a figyelmet a somogyi talajerózióra. Azóta kevesebbet hallani róla, bár a kevésbé látványos esetek mindennaposak. Legutóbb arra panaszkodott egy gazda, hogy az értékes mezőgazdasági gépével majdnem belehajtott egy hirtelen előbukkanó árokba a földjén. Az ilyesmi tavasz végén gyakori, mert a kora tavasszal keletkezett árkokat ilyenkor már elfedi a növényzet.

– A rövid időn belül lezúduló nagy csapadék okoz gondot – mondta Andrasovits Attila, somogytúri gazdálkodó. – Ha a víz a felszín alatt fut, és csak egy hajszálnyi repedés van a talajon, az könnyen beszakadhat.

Tóth István növényvédelmi szakmérnök a megyét járva számon tartja a termőföld tájsebeit, vagyis az erózió legfrissebb megjelenését. Tőle tudjuk, hogy Pusztaszemes és Kapoly határában az árkos erózió 50 hektárt érint. Ilyenkor elég, hogy egy arra járó traktor csapásán kialakuljon az egyre mélyülő árok.

Somogydöröcske és Somogyacsa határában látott fehér foltok a leples eróziót jelzik. Ez akkor jön létre, ha tavasszal a vetés előtti talajelőkészítő munkákkal porosítják a talajt. Ezt a hamuszerű porréteget a hirtelen nagy esők „beiszapolják” a földbe. A lejtőn egyre gyorsuló esővíz magával sodorja talaj legfelső termékeny, tápláló, humuszos rétegét. Emiatt annak termékenysége és tápanyag-szolgáltató képessége drasztikusan lecsökken.

– A táblákon megjelenő lepelszerű eróziós jelenség kora tavasszal a kívülállók számára is könnyen felismerhető, mert messziről látható, szabálytalan alakú, világos és sötétbarna foltok váltják egymást – mondta Tóth István. – A sötétebbek még rendelkeznek humuszos réteggel, tehát még tartják a nedvességet. A világos, fehéres foltok azonban már erodáltak, kevés a vízmegkötő képességük, gyorsan kiszáradnak. A világos erodált talajfoltok már nem tűnnek el, hanem évről évre nő a kiterjedésük.

Somogy 253 ezer hektár szántóterületéből 100 ezer hektár kifejezetten veszélyeztetett talajerózió tekintetében. A leginkább érintett a külső-somogyi dombvidék, de már a Marcali-hátság és a Kapos völgye enyhén lankás területein is megjelent a talajerózió.

A veszély nagy, bár ez lassú folyamat, ám a jövőnket pusztítja, mert évről évre halad előre Somogyban lassan, de biztosan, fogalmazott Tóth István. A gazdák azonban tudnak védekezni. A lejtővel párhuzamosan nem tanácsos szántani, és jobb, ha sűrű térállású növényeket vetnek, mint a kalászosok és a repce, szemben a ritka térállásúakkal, mint a napraforgó vagy a kukorica. A füvesített sávok csökkentik a lejtőn lefolyó víz sebességét.

Ha csökken a szerves anyag a talajban, keveset terem a föld

Az erózió rengeteg kárt okoz. A humuszos talajréteg vékonyodása következtében a csökken a szerves anyag készlet a termőföldben, emiatt termesztett növények hozama stagnál vagy visszaesik. A legfontosabb, hogy a talaj szerves anyagának pótlását fokozni kell. Tóth István ezért helyteleníti, ha a földekről nagy tömegben viszik a szalmabálákat, mert hőerőműveknek adják el a gazdák. Szerinte viszont örvendetes, hogy mind több gazdálkodó ismeri fel a másodvetésű zöldtrágyázás jelentőségét. Az erózió hosszú távon olyan károkat okoz, amellyel minden vásárló találkozhat a boltban. Csökkenhet ugyanis az élelmiszerekben az ásványi anyag és nyomelem tartalom, és ez hosszú távon az emberek egészségét is befolyásolhatja.