Csodafa

2019.07.18. 20:00

Klímavédelem Nagyberényben smaragdfákkal

Karbonklíma ültetvényt avattak Nagyberényben, ahol egy hektárnyi területen nevelnek smaragdfát. A fa egyik fontos jellemzője, hogy más zöld növényekhez képest közel tízszeres a széndioxid megkötő képessége, ezért is az ültetvény karbonklíma elnevezése.

Kolumbán Tünde

Az aktív klímavédelem kapott egy új eszközt ezzel a fával – mondta Steier József agrármérnök, aki a nagyberényi ültetvényen álló smaragdfák kutatója, és elkötelezettje. A nemzetközileg is elismert

energetikus szakértő – akinek nagy álma a Szahara zöldítése – a nem invazív hibrid fa jelentőségét abban látja, hogy telepítése hozzájárul a globális felmelegedés szinten tartásához, az elterjedésével

pedig gazdasági alapokra lehet helyezni a klímavédelmet.

A fa ugyanis nemcsak a széndioxidot szűri ki a levegőből, de legalább 27 féle felhasználási lehetőséget rejt. Kiváló biomassza alapanyag, a levelei proteinben gazdag takarmányként hasznosíthatók az állattenyésztésben, sőt a tápanyagdús levelek a gasztronómiában is megtalálhatják a helyüket. A smaragdfa egy hónapon keresztül virágzik, a vanília illatú virágok pedig vonzzák a méheket, így méhlegelőként is hasznos. A szinte nyílegyenes törzsű fasorok közé konyhakerti növényeket is lehet ültetni, a tök például kifejezetten jól érzi magát a smaragdfák árnyékában. A növény a sok egyéb hasznosítási lehetőség mellett nagyon jó bútoralapanyagnak számít, a fája hordónak is alkalmas nem beszélve a fűtőértékéről, ami az akác kétszerese.

Steier József Nagyberényben arról is beszélt, hogy Marokkóban, sivatagi körülmények között is tesztelték a fa tűrőképességét, ami a mínusz 25- és a plusz 52 fokot is jól állja. Nagyberényben Nagy Zsolt és Nagy Jenő hasznosítja klímaültetvényként a családi örökségként kapott területet, amivel szerettek volna kezdeni valamit. – A jövő nemzedéke érdekében végezzük ezt a tevékenységet. Példaértékű lehet, hogy a konvencionális növénytermesztés mellett milyen más lehetőségek biztosítottak – mondta az avatón Nagy Zsolt, aki arról is beszélt, az egyhektáros terület 60 százalékán hat évvel ezelőtt ültették el az első fákat, amik a jelentős széndioxid felhasználásnak köszönhetően gyorsan nőnek, így a hatéves növények 30 százaléka mostanra 40 centiméteres törzsátmérővel és 6 méteres magassággal megérett a kitermelésre.

– Nem elhanyagolható szempont, hogy a smaragdfa ökofa, amit a telepítést követő második, harmadik évtől locsolni sem kell, így önfenntartóvá válik – tette hozzá Nagy Zsolt.

Az agráriumban történő hasznosítás előtt még hosszabb tesztelésre lesz szükség, mert bár az agrár-erdészeti alkalmazásra vannak már példák idehaza, ugyanakkor Jakab István, az Országgyűlés

alelnöke, egyben Magosz elnöke csütörtökön Nagyberényben úgy fogalmazott, hogy a gazdaember együttműködő partner, ám az is jellemző, hogy mielőtt pénzt fektet valamibe, szereti megismerni a

teszteredményeket. Ha ezek megvannak, akkor a gazdák felé is lehet ajánlásokat tenni.

Jakab István mindezt azzal egészítette ki, hogy jelentős annak a területnek a mértéke Magyarországon, ahova olyan hasznosítási módot kell találni, ami a biomassza alapanyagot növeli, a környezetre káros

pollenek képződését azonban megakadályozza.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában