Nurmik és bivalyok: akit a vonat füstje megcsapott, nem felejti el

1982-ben készítette az első vasútmakettjét Kovács Tibor, akkor még szegecseléssel illesztette össze az apró alkatrészeket, ma azonban már ragasztásos technikával készülnek különleges alkotásai.

– 40 évet szolgáltam a vasútnál, voltam vízhordó, pályamunkás, váltókezelő és raktárnok is, de 7 évig fűtöttem, s vezettem mozdonyt is. Ha egy csavar hiányzik a mozdonyról, azt is megmondom – mesélte a zákányi nyugdíjas. Eddig 22 darab makettje készült el, köztük az 1924-ben készült királyi állami vasút 01-es mozdonya.

– 1958-ig ez a típus járta a síneket, majd kitalálta egy mérnök, hogy kerüljön rá egy ikerkémény, nagyobb lesz így a huzat, kevesebb lesz a szénfogyasztás – jegyezte meg a makettkészítő.

Az élethű vonatok mind fából készülnek, az alapanyagot sokszor a tűzifából válogatja ki. – Négy hét kell, mire egy elkészül, reggel nyolctól este ötig dolgozom, csak egyszer eszem napközben és hétvégén sem állok meg – mondta el a zákányi nyugdíjas. Már eltervezte, hogy a különleges alkotásait 13 éves Dóra unokája fogja örökölni.

– Azért csinálom ezeket, hogy az utókornak fennmaradjon, akit egyszer megcsapott a mozdony füstje, az nem felejti el – mondta el a zákányi nyugdíjas. Kedves típusa a 424-es gőzmozdony.

– Mi nurminak mondtuk, egy finn tájfutó után adtuk a becenevét, de a dombóváriak például bivalynak nevezték. Mindegyik járműnek volt beceneve, az egyiket például csótánytiprónak hívtuk. A bombardo hangszerről nevezték el azt a mozdonyt, ami eredetileg Hitler megrendelésére készült. Az ötezer mozdony közül kétezret az oroszok hadizsákmányként elvittek, mi pedig vettünk tőlük 500 darabot. Akár hatvannal is ment, 3000 tonnát húzva – mesélte Kovács Tibor.

A mozdonyokat saját rajzai alapján készíti el. Járt a fővárosi vasúttörténeti múzeumban, elment Dombóvárra, Csurgóra is egy-egy mozdonyért. A helyszínen skicceket készített és odahaza megtervezte.

– Mikor a csurgói iskola előtt kiállított traktort akartam lerajzolni, odajött a portás és megkérdezte, hogy mit csinálok. Lerajzolom a kiállított járművet, válaszoltam. Rám nézett és a csak annyit mondott: majd megnyugszik tata!. Aztán amikor pár hét múlva elvittem megmutatni neki a traktort, elállt a szava – mesélte mosolyogva Kovács Tibor. A zákányi nyugdíjas a lokomotívok mellett miniatűr cséplő gépet és Hoffer traktort is készített már, s tervezi, hogy dízelmozdony makettekkel folytatja. S amíg szárad a festék és a ragasztó, addig előkapja szájharmonikáját és a muzsikával magát és a feleségét szórakoztatja.

Nurmik, bivalyok és csótánytiprók

Kedves típusa a 424-es gőzmozdony. – Mi nurminak mondtuk, egy finn tájfutó után adtuk a becenevét, de a dombóváriak például bivalynak nevezték. Mindegyik járműnek volt beceneve, az egyiket például csótánytiprónak hívtuk. A bombardo hangszerről nevezték el azt a mozdonyt, ami eredetileg Hitler megrendelésére készült. Az ötezer mozdony közül kétezret az oroszok hadizsákmányként elvittek, mi pedig vettünk tőlük 500 darabot. Akár hatvannal is ment, 3000 tonnát húzva – mesélte Kovács Tibor.