Nekünk nem térkép e táj, hát feltérképezték

Az új adatbázisban a természetes élőhelyeket és az élővilágot rendszerezték, vagyis azt tartalmazza, milyen erdők, gyepterületek találhatóak az egész országban. Ahol nem állt rendelkezésre más forrás, ott légi, illetve űrfelvételeket is használtak az ökoszisztéma-alaptérkép elkészítéséhez. A projekt célja, hogy az unióban megállítsák a biológiai sokféleség csökkenését, de ez csak szervezett, összehangolt intézkedésekkel érhető el. A beavatkozáshoz azonban nélkülözhetetlen a minket körülölelő ökológiai rendszer mélyebb ismerete, a természet feltérképezése és az ezzel kapcsolatos tudásbázis fejlesztése. Az állat- és növényfajok eltűnése, a természetes élőhelyek leromlása ugyanis világszerte egyre súlyosabb mértéket ölt.

– Pontosan tudtuk eddig is, hogy Somogy az ország egyik legerdősültebb megyéje, és ez az erdősültség statisztikailag még növekszik is, ugyanakkor nagyon fontos megállapítani, hogy az erdők a funkciójukat mennyire tudják betölteni – értékelte a felmérést kérésünkre Szegvári Zoltán, a Duna-Dráva Nemzeti Park somogyi tájegységvezetője. – Jellemzően tarvágásos erdőgazdálkodás van a megyében, ami azt jelenti, hogy egy-egy ilyen munkafolyamat után évtizedekre elvész az erdő funkciója, vagyis nem tölti be a mikroklímára vonatkozó és a természetvédelmi szerepét. De van fejlődés, mert egyre bővülnek azok a területek, ahol természetkímélő erdőgazdálkodás zajlik a megyénkben.

Szegvári Zoltán szerint átalakult az ökoszisztéma az elmúlt években, mert a természet folyamatos, dinamikus változásban lévő rendszer. Egyre több inváziós állat- és növényfaj jelenik meg megyénkben, amelyek veszélyt jelentenek a természetes élőhelyekre, ökoszisztémákra. A nem gondozott gyepekben az aranyvessző foglal egyre nagyobb helyet, a növények között terjed a selyemkóró és az alkörmös, a fás szárúak között az akác, a bálványfa, a zöld juhar.

Gyakran találkozhatunk új poloskákkal, harlekinkaticákkal, és látványos az idén megjelent tölgycsipkés poloska felbukkanása, amely az őshonos tölgyeseket károsítja.

Szegvári Zoltán hozzátette: minden emberi beavatkozás kockázatot jelent és pontosan kell mérlegelni a beavatkozásaink hatását a környezetünkre, mert a kedvező folyamatokat tudjuk erősíteni, és a károsakat visszaszorítani.

Ha meggondolatlanul leromboljuk a kialakult ökoszisztémáinkat, helyet és teret adunk az inváziós fajok megtelepedésének.

– A nemzeti park igazgatósági területén, így Somogyban is több olyan projekt fut, ami védett természetvédelmi területek rehabilitációját, helyreállítását célozta meg – utalt erre a természetvédelmi szakember. – Becserjésedett legelőket hoztunk helyre, és legeltetéssel folyamatosan karban tartjuk a természetes gyepet a nagybajomi Homokpusztán épített állattartó teleppel. De új vizes élőhelyek kialakítása is történt.

Még egy napelempark is lehet káros

Somogy megyében viszonylag nagy szántóterületeket művelnek a gazdák, s már a gazdálkodásukban is látszik némi előremozdulás, mert a különböző támogatások miatt a gazdálkodóknak egyre inkább kell zöldítéssel foglalkozniuk, másodveteményeket, zöldtrágyanövényeket vagy akár méhlegelőket használnak.

Szegvári Zoltán azonban mindenképpen negatívumnak tartja, hogy az egyre szaporodó napelemparkok többnyire a legjobb termőterületre épülnek, így aztán azokat kivonják a természet körforgásából.