Őshonos birkabumm a bajomi határszélen

A kora reggeli fagyban a vödörcsörgésre a racka birkák a homokpusztai akolból hamar megindultak a vályúk felé, hogy elfogyasszák jól megérdemelt reggelijüket, a szemestakarmányt, amit Zoltán, a juhász szórt ki nekik. A leg­gyorsabbak a legkisebb bárányok voltak, a rendért pedig Cement és Gyöngyi kutyák feleltek, nehogy valamelyikük elszaladjon a legelőről.

– Elég korán ellettünk, hogy minél előbb legeltetni tudjunk, tavaly karácsony óta hatvan báránnyal gyarapodott az állomány – mondta el Nyemcsok Tamás, a Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi őre. Hozzátette: a bárányok közül csak a kosokat értékesítjük, a többiek maradnak a telepen. Pár hetesen, legkésőbb március elején tervezzük kihajtani őket a legelőkre.

– A legősibb juhfajta a racka, a V alakú szarv vagy mutáció, vagy külföldi fajták hatására jött létre, de már a Kárpát-medencébe érkezésünkkor is hasonló fajtája volt a magyaroknak – mondta el Nyemcsok Tamás. – A racka nem túl nagy tápanyagigényű, nagyon ellenálló a betegségekre. Ugyan kisebb a húshozamuk, mint a mai modern fajtáknak, de jóval kevesebb rajta a faggyú.

– Az őshonos fajta megmentése, génmegőrzés a célunk, valamint a gyenge minőségű fűvel ellátott savanyú gyepeket próbáljuk a legeltetéssel javítani – jegyezte meg a természetvédelmi őr, akitől azt is megtudtuk, hogy tíz év alatt állományukat a húszról kétszázra növelték.

Átadják a pásztorvilág örökségét

A homokpusztai állattartó telep tavaly újulhatott meg összesen 130 millió forintos hazai és uniós forrásból. Új birka­akolt, takarmánytárolót, a dolgozóknak és a látogatóknak pedig pihenőhelyet alakítottak ki. Helyet kapott a területen egy pásztormúzeum is, ahol a gyerekek felpróbálhatnak szűröket, megcsengethetik a kolompokat vagy kezükbe vehetik a pásztorbotot is. Utóbbival a nyájat is kihajthatják, ebben nagy segítségükre lehet majd Cement és Gyöngyi kutya. A bátrabbak pedig a birkanyírást is kipróbálhatják.