Ünnepi megyehét: Különleges pecsétek és bélyegzők

Három évvel ezelőtt kezdte kutatni a somogyi viaszpecséteket Polgár Tamás, a levéltár igazgatója. – A megyében már a 11. században használtak viaszpecséteket, a községek esetében az 1760-as évektől találkozhatunk a különleges jelképek hordozóival – mondta el Polgár Tamás. – Bő száz évig hitelesítették az iratokat viaszpecsétekkel, majd mandula alakú bélyegző vette át helyüket. Ezeken már csak a községek nevei voltak találhatóak. 1950 után már eltűntek a településre jellemző motívumok, csak állami jelképek szerepelhettek a bélyegzőkön.

– 1838-ból maradtak ránk himlőoltási lajstromok, továbbá jobbágyi tartozások dokumentumai, amelyeket hitelesítésként pecséttel látták el – jegyezte meg a megyei levéltár igazgatója. Kutatása során Osztopán 1776-os viaszpecsétjét is megtalálta, amelyen egy lombos ág, ekevas és búzakalász látható. A vízvárin egy hal úszik a Dráván, a barcsin egy gőzhajó, a fonyódin egy vitorlás található a hullámzó Balatonon. A nemesi hagyományokkal büszkélkedő települések közül Nemesvid bélyegzőjén egy kardot tartó oroszlán szerepel.

1909-ben Baranyai Béla főlevéltárnok készített egy szakmai összeállítást a somogyi viaszpecsétekről. Az ezekről készült fotómásolatokon megtalálható bélyegzők közül volt olyan, ami a levéltári anyagban már nem volt meg, vélhetően kivágták egy pengével a helyéről.

Címertörténetről is szó esett

A megyehét alkalmából a somogyi címerekről is beszélt előadásában a megyei levéltár igazgatója.

– 2001 október 23-án kapta meg az utolsó somogyi település is a címerét – jegyezte meg Polgár Tamás. – Sok község, város visszanyúlt a régi motívumokhoz, de például Kaposkeresztúr teljesen újat alkotott, amelyet Deák-Varga József nagybajomi heraldikus rajzolt meg.