2020.03.05. 11:30
Edzőtábor a felhők fölött, katonadolog a zuhanás
Birtokba vették a katonák a kaposújlaki repteret. Itt edz a magyar honvédség ejtőernyős válogatottja. A Kecskemétről és Szolnokról érkezett ejtőernyősök a célba ugrást gyakorolják, a júniusi rijekai világkupára és az azt követő ausztriai világbajnokságra készülnek.
DCIM102GOPROG0115016.JPG
– Mindenki figyeljen ide, csillapodott a szél, délután már fel tudunk szállni – tájékoztatta a csapatot Bánszki Tamás, a magyar honvédség ejtőernyős válogatottjának edzője. Hétfőtől péntekig hét ugró kerettag edz Kaposújlakon, az időjárás kevésbé kegyes hozzájuk.
– Hétfőn a tervezett napi hat ugrást végre tudtuk hajtani, de a keddi vihar megtépázott volna minket, jobbnak láttuk, ha inkább nem megyünk fel. Ugyan elvesztettünk egy edzőnapot, de nem csüggedünk – jegyezte meg a válogatott edzője. A célba ugrást gyakorolják, júniusban világkupán és világbajnokságon is részt vesznek.
– Tavaly az ötödik helyezést szereztük meg a katonai vb-n, de az előző években mindig dobogósok voltunk, nyolc ugrásból alakul ki a végeredmény, centimétereken múlik a jó helyezés – mondta el Bánszki Tamás. A katonai világbajnokságon rajtuk kívül az élmezőnyben szerepelnek a csehek és a németek, de a svájciak is egyre jobb eredményeket érnek el.
Horváth Ferenc a junioroktól került át a felnőtt katonai ejtőernyős válogatottba. Édesapja mintája terelte a sportág felé. – Alig néhány évesen bekerültem a repterek világába, tíz éve – 15 évesen – ugrottam először, idén már meghaladtam az ezerkétszáz ugrást – mondta el a fiatal ejtőernyős, aki bízik abban, hogy a júniusi világversenyeken bizonyíthat. – Rövid a felkészülési időnk, de remélem, hogy sikeresen szerepelünk a júniusi versenyeken – fejtette ki Horváth Ferenc.
Kevés fiatal választja az ejtőernyőzés klasszikusát
Az ejtőernyőzés klasszikus ágát kevesen művelik Magyarországon, ebben a sportban inkább az extremitás uralkodik manapság. Nagyon népszerű az alakzatban ugrás, ugyanígy nagy divatja van a szárnyas ruhás ugrásnak is.
Mindössze egy-két klub létezik, ahol a hagyományos célba ugrással foglalkoznak. A magyar ejtőernyős válogatottnak éppen ezért az egyik legnagyobb gondot az utánpótlás jelenti.
– Negyven év az átlagéletkorunk, s bár az ejtőernyős célba ugrást akár ötvenévesen is lehet sikeresen űzni, azonban nagy szükség lenne a feltörekvő nemzedékre – mondta Bánszki Tamás, a válogatott edzője, aki szerint az utóbbi években javult a helyzet, de messze van attól, hogy ideális legyen.