2020.05.30. 11:30
Csatornázatlan háttérfalvak
Tizenöt éve várja öt Balatonhoz közeli település a szennyvízhálózat megépítését. A Balaton-törvény is ezt írja elő, a tervek is készen, de a pénz hiányzik.
Fotó: BGerda
2005 óta várja Kereki, Pusztaszemes, Bálványos és Lulla a szennyvízcsatornát. Ami környezetvédelmi szempontból is fontos lenne, hiszen a térség a Balaton vízgyűjtő területe, ahol keresztülfolyik a Séd patak. Nem mellesleg a Balaton-törvény is erre kötelezi a településeket. Ráadásul az autópálya közelsége is indokolná. Mostanáig csak ígéreteket kaptak. Szeretett volna csatlakozni a dél-balatoni szennyvízberuházáshoz Pusztaszemes és Kereki is, ám végül kimaradtak. – Minket kivettek a projektből, mert nem volt meg a szükséges lakosszám – mondta Csicsai László, Kereki polgármestere.
– Több próbálkozásunk is volt – mondta Sebestyén Gyula bálványosi polgármester. – A Balatoni Fejlesztési Tanácsnál kétszer is elutasították a kérelmünket, majd a dél-balatoni ágból is kizártak.
Bálványoson évente csak egy-két építési engedélyt adnak új házra, de hasonló a helyzet Pusztaszemesen is. – Új cé,gek sem igazán telepednek le nálunk – mondta Csicsa Dániel pusztaszemesi polgármester. – Nincs csatorna, azt pedig nagyon költséges nekik megoldani, hogy elvezessék a szennyvizet. Lakóházak esetében egymillió forintos befektetés a saját szennyvíztisztító kiépítése.
Ez új ház építésekor kötelező, így aztán a négy településen ennyivel drágább az építkezés.
– Mindannyiunkat ugyanott szorít a cipő – mondta Kleiber Jenőné lullai polgármester. – Jelentős hátrányt szenvedünk a csatornahálózat hiánya miatt, várjuk a megoldást.
A tervek készen vannak, az agglomerációt pedig jóváhagyta a minisztérium. A jelenlegi árak mellett akár 4 milliárd forintra is rúghat a megvalósítás, mivel jelentős szintkülönbségek vannak a települések között, több átemelő kellene.
Kereki és Pusztaszemes gondját az is megoldhatta volna már, ha csatlakozhatnak Kőröshegyhez, hiszen egy nyomvonalon van a három település. Marczali Tamás kőröshegyi polgármester elmondta: ha volna rá műszaki megoldás, ők nem lennének kerékkötői.
– Amíg nincs vezetékes szennyvíz, addig ezeken a településeken normálisan építkezni nem lehet. Ez pedig az elnéptelenedést eredményezheti – mondta.
Uniós pénz kell
Nem egyedi a külső-somogyi dombok ölelésében lévő agglomeráció problémája, tudtuk meg Witzmann Mihály kormánypárti országgyűlési képviselőtől. – A 2010-es kormányváltás után megépült a siófoki új szennyvíztisztító, de a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó háttértelepüléseken még mindig vannak olyanok, ahol nincs csatornahálózat. – A választókerületemben az egyik ilyen kérdéses terület a lullai agglomeráción kívül a nagyberényi-somi, valamint csatornázatlan az Igal környéki falvak egy része is – közölte kérdésünkre Witzmann Mihály. – A cél az lenne, hogy a következő fejlesztési időszakban forrásokat találjunk ezekre a projektekre. A Somogy 4-es választókerület déli részén Batéban és Fonóban egyedi szennyvíztisztítók telepítésére szeretnénk támogatást nyerni.
A lullai agglomeráció már megkapta Belügyminisztérium jóváhagyását, csupán az Európai Unió következő ciklusának kiírásait kell megvárni.