Olvas a mai gyerek, csak nem könyveket

Köztudott, hogy a mai tizenéves, úgynevezett Z-generáció tagjai jellemzően az okostelefonok, a tabletek, a laptopok világának megszállottjai. A valóság azonban mindig árnyaltabb, és talán közel sem olyan riasztó. Somogyi könyvtárosok, magyartanárok egybehangzó véleménye, és a megkérdezett diákok válaszai alapján megállapítható, hogy igenis olvasnak a fiatalok, csak az olvasás jellege, módja és eszközhordozója változott meg a rég megszokotthoz képest. Szeretnek olvasni, de egyre gyakrabban az interneten keresztül, és azt, amit a barátaik ajánlanak nekik.

Az olvasó ifjúság véleménye szerint a jó gyerekkönyv egyetlen receptje a humor. A szép, okos, tanulságos könyvek untatják őket. A klasszikus ajánlott olvasmányokon „átrágják” ugyan magukat, de sok esetben nehezen érthető már számukra. – Fontos a szépirodalmi művek olvasása, de meg kellene végre találni a közös hangot a fiatalokkal, és párhuzamot vonni a különböző korok művei között – vélekedik Gombos Péter, a Kaposvári Egyetem Pedagógia Karának dékánhelyettese szerint. – Így közelebb hozhatnák a régebbi alkotásokat a mai gyerekek világához, hogy megértsék és megszeressék őket, lássák bennük a humort, a tanulságokat. A kötelezően elolvasandó műveket azért adják a tanárok a diákoknak, mert azok értéket képviselnek, fontos következtetéseket lehet belőlük levonni, tanulságosak, történelmi információkat is tartalmaznak. Ám nagyon fontos kérdés, hogy valóban ezek-e azok az olvasmányok, melyek valóban meghozzák a fiatalok kedvét ehhez az időtöltési formához?

Gombos Péter úgy véli, fontos lenne aszerint megválogatni a történeteket, hogy azok könnyen érthetőek-e, bele tudják-e élni magukat a történetbe, azonosulni tudnak-e velük?

– Ha kulcsszavakat keresünk, akkor a lovag, a boszorkány, a tündér, a múmia, a kalóz, a kincs, a szuperhős azok, amikre biztosan vevők a kisebb gyerekek – fogalmazott Kucska Zsuzsa könyvtáros. – Örökké népszerűek a lovas, kutyás, dinoszauruszos, Forma–1-es, cápás, Titanic-témájú ismeretterjesztő könyvek, valamint a kötelezők röviden. A kamasz olvasók változatlanul igénylik az izgalmat, a kalandot, a fordulatos történetmondást. Jó lenne, ha a könyváruházak hivatalos sikerlistái mellett a mienk, vagyis a könyvtárosok által összeállított listák is olvashatóak lennének. Ezek kevésbé vannak kitéve a kereskedelmi érdekeknek, s talán valósabb képet tükröznének arról, amit szívesen olvas a fiatalság.

A díjazottak névsorát már kihirdették

Bár a koronavírus-járvány miatt az Ünnepi Könyvhetet szeptemberre halasztották, megjelent, hogy mely kötetek érdemelték ki a különböző díjakat, úgymint az Év Gyerekkönyve, illetve az Év Ifjúsági Könyv írója díjakat.

Az Év Gyerekkönyve Zalka Csenge Virág lett Ribizli a világ végén című kötetével, az Év Ifjúsági Könyv írója pedig Huszti Gergely Mesteralvók hajnala című művével. A diákzsűri döntése szerint az Év Gyerekkönyv írója Bán Zsófia Vagánybagoly és a harmadik Á – avagy mindenki lehet más című kötetével. Az Év Ifjúsági Könyv írója Berg Judit Az őrzők című műve. Az Év Leginnovatívabb Könyve Lőrinc László 25 szelfi az Árpád-korból.