Tenyeres dévér is gyerekhorogra akadt a horgásztáborban

– Kapás van – harsogta lelkesen ottjártunkkor az egyik kiskamasz. Pillanatok múlva kiderült, hogy méretes potyka helyett csupán a szomszéd damiljával akadt össze. Búslakodásnak nyoma sem volt, s miután újra bevetésre kész lett a szerelés, a srácok már lendítették is a botokat, majd türelmesen várták, hogy megmozduljon a kapásjelző. A tíz éves Salamon Vencel büszkén újságolta: épp csak elkezdődött a desedai tábor, de már két dévérkeszeget fogott. Első nap pedig egy ponty akadt a horgára.

– Nagyon élvezem, hogy ennyit horgászhatunk – mondta. – Többféle módszert kipróbálhatunk, és lehet, hogy még ebéd előtt újabb halat sikerül fognom. Nagyon izgalmas ez a tábor.

Idén negyedik alkalommal szervezték meg a desedai programot. Ez az első turnus, s heti váltásban egészen augusztus végéig tart. Ezúttal 17 – a kaposváriakon kívül sántosi és kaposmérői – gyermek jelentkezett. Sándor Zsolt, aki szervezőtársával, Farkas Szilárddal együtt dolgozik, azt mondta: bizakodásra ad okot, hogy a kamaszok körében ennyire vonzó a horgászat. Természetszeretet, közösség és kaland: alapvetően erről szól az egyhetes tábor.

– A gyerekek nem a telefonjukat nyomkodják, hanem egész nap a szabadban, jó levegőn vannak – mondta. – Az elmúlt hónapok után alig várták, hogy hasonló korú gyermekekkel legyenek együtt. Olyan programot állítottunk össze, ami közel áll az érdeklődésükhöz. A halfajok ismeretén kívül az alapszabályokról és a különféle horgászmódszerekről is szó esik az elméleti órán, s arra különösen ügyelünk, hogy minél több gyakorlat legyen. Szerintem játékos formában, sok próbálkozással szépen fejlődhetnek a gyermekek, s nyilván a sikerélmény is lényeges. A táborozók az apró halakon – bodorka, sügér, küsz – kívül tenyeres dévérkeszeget és kárászt is kiemeltek már. Jó látni, hogy mennyire fellelkesülnek ilyenkor.

A házigazdáknak önkéntes segítőjük is van. A 16 esztendős Mátés Márk korábban részt vett a desedai táborban, s annyira megkedvelte a csapatot, hogy jelentkezett. Ha a helyzet úgy hozza, a fiatalember horogkötésnél segédkezik, a következő pillanatban az úszós felszerelést ellenőrzi. A táborlakók gondosan felkészültek, etetőanyagból is bőséges volt a felhozatal. A vaníliás, epres és mandulás változaton kívül a narancsos-csokis sem hiányzott, hozzáértők szerint utóbbit különösen a kárász kedveli. Csaliból a csonti volt a nyerő, akadt, aki kukoricával próbálkozott.

Hamar a szívükbe zárták a horgásztavat a fiatalok

Kozári Miklós, a Kaposvári Sporthorgász Egyesület elnöke azt mondta: egy egyesületnek nem csupán az feladata, hogy évről évre halat vásároljon és őrizze a halállományt. Szükség van az utánpótlás-nevelésre, s arra, hogy a gyermekek minél szélesebb körben ismerjék meg a horgászatot. Náluk az utóbbi időben örvendetesen megnőtt az ifjúsági horgászok száma, s ezzel párhuzamosan azoké is, akik napi jeggyel ülnek ki a tópartra.