2020.10.28. 11:30
Az alvási szokásainkat is átalakította a járvány
A világjárvány jelentős mértékben megváltoztatta az emberek napi életmódját, és a változások nem kímélték az alvási szokásokat sem. Kevesebbet és egyre nyugtalanabbul alszunk, amióta megjelent a koronavírus, figyelmeztetett a jelenségre a Magyar Alvás Szövetség.
A mindennapi alvásunk nem mondható zavartalannak a koronavírus megjelenése óta a kutatások szerint.
– A pandémiának valóban van egyfajta szorongáskeltő hatása, mert olyan fajta félelmet jelent, amikor nem vagyunk biztosak a megküzdési stratégiákban, illetve abban, hogy jól tudjuk-e ezeket alkalmazni – értékelte a helyzetet kérésünkre Máté Mártonné, balatonboglári tanácsadó szakpszichológus. – Ugyanis az ellenség láthatatlan, és bárhol ott lehet. Újabb bizonytalansági tényező, hogy ugyanabban a közegben van, aki elkapja a vírust és van, aki nem.
A kiszámíthatatlanság szorongást kelt, ráadásul a hosszú ideig fennmaradó szorongás, a folyamatos készenléti stresszállapot általában valamilyen fiziológiai tünetet keres magának, illetve a gyengébb idegrendszerűeknél akár mentális tüneteket is okozhat, állította a mentálhigiénés szakember. Nem tudjuk elengedni a problémát, nem tudunk pihenni, nem tudunk töltődni. A zavarok legáltalánosabb módja az alvás felszínesebbé válása, mert az agy ilyenkor olyan készenléti állapotba helyezi magát, hogy bármilyen ingerre azonnal tudjon reagálni. Emiatt sokszor nem érjük el a mély, pihentető alvás fázisát.
A téli időszámítás miatti átállás ebben az időszakban csak tetézi a problémát, mert napokra megviselheti a szervezetet. Jó hír azonban, hogy az EU úgy döntött, hogy 2021-től eltörli az óraátállítást, így a tagállamoknak addig kell eldönteniük, hogy inkább a téli vagy a nyári időszámítás szerint szeretnének élni a jövőben.
A Magyar Alvás Szövetség szerint az egyéni állásfoglalások jelentős mértékben függnek a szubjektív megítéléstől, ezért a végső döntéshez az érintett országok kormányzati szintű összehangolása kívánatos. Az óraátállítás után a Magyar Alvás Szövetség szükségesnek tartotta ráirányítani a figyelmet a gyermekek és fiatalok kora reggeli „kényszerébresztésének” káros hatásaira, az elalvásos közlekedési balesetek megelőzésére, valamint a kora délutáni pihenés, vagyis a mediterrán országokban gyakorlatnak számító délutáni szieszta életmódra gyakorolt egészségügyi hatásának kérdésére.
