Kaposvár nem veszített, hanem nyert az egyetemi integrációval

– Ezer hallgatóra jut Magyarországon egy agrár-felsőfokú intézmény. Eljött az idő?

– Már régen eljött! Régi gond a szétaprózott agrár-felsőoktatás, 11 felsőoktatási intézményben 17 képzőhelyen folyt az agrároktatás, míg Ausztriában, Szlovákiában, Hollandiában, egy, esetleg két ilyen intézmény van. A koncentrált képzés és kutatás a jövő, amely lehet ugyan több helyen is, de a forrásokat, a tudást koncentrálni kell. Szétaprózott oktatás, kutatás ma már nem versenyképes. Az agrárium versenyző ágazat. A távolság ma már alig számít, hatalmas a verseny a hallgatókért, az európai uniós forrásokért, a meghatározó vállalkozásokkal való együttműködésért. Az elmúlt időszakban egyre inkább elvált egymástól a képzés és a piaci kereslet. Miközben rohamtempóban fejlődött az agrárium, az oktatás nem tudott ezzel lépést tartani. A mi dolgunk az, hogy megkezdjük a piaci változásokra érzékeny, nemzetközileg is versenyképes hazai agrár-felsőoktatás rendszerének a kiépítését.

– A demográfiai trendek mintha ebben nem segítenének…

– Így van, hiszen Európában és nálunk is egyre kevesebb a hallgató a felsőoktatásban. Mintegy 20 százalékkal csökkent a jelentkezők száma. Az agrárterületen még nyomasztóbb a helyzet. Ezért is halaszthatatlan az integráció.

– Hogyan állunk most a nemzetközi összehasonlításban? Mi a továbblépés alapja?

– Ha a különböző rangsorokat nézzük, akkor sajnos nem nagyon rúgtunk labdába. Ezekben talán csak a jogelőd gödöllői Szent István Egyetem volt látható. Sem a kaposvári, sem a Pannon Egyetem agrárképzése, sem a gyöngyösi campus nem került az első ezerbe. Ez is intő jel. A tudományos teljesítményeket tekintve a Szent István Egyetem talán a kétszázadik hely körül tanyázott. Az integrációval létrejött a térség legnagyobb agrár-felsőoktatási intézménye. De mi Közép-Európában a legerősebb intézménnyé szeretnénk válni. Ez nem elérhetetlen cél..

– Mi a helyzet most?

– Jelenleg a hallgatóink mintegy 13 százaléka külföldi. Kaposváron is van néhány tíz. Azt szeretnénk, ha vonzóak lennénk, ha valamennyi campuson sok-sok külföldi tanulna. Európán kívül is nagyon népszerű az agrár- és az élelmiszer-tudományi képzés, jó híre van a magyar szakembereknek. Jó a híre a magyar agrároktatásnak és agrárkutatásnak is. Erre kell építeni a kaposvári campuson is.

– A Teremtő jókedvében volt, amikor eltervezte a magyarok letelepedését. Akár 20 millió ember számára is képes mezőgazdasági termékeket előállítani az ország…

– Kevés olyan ország van a világban, amely képes megtermelni önmaga számára legfontosabb élelmiszer-alapanyagokat, s még kevesebb, amely ennek a dupláját előteremti. Magyarország e kevés ország közé tartozik. Ezt az adottságunkat azonban még nem használjuk ki. Az első lépcsőfok, ha erősítjük az agrárképzést, mert mindennek az alapja a tudás: azaz az oktatás, a kutatás és az innováció. A 21. század mezőgazdasága egészen másról szól, mint korábban.

– Mindez új kapcsolatokat jelent a piaci szereplőkkel is?

– A modern egyetemi lét alapkérdése a vállalkozásokhoz való viszony. Csak így lehet ma már agrár-felsőoktatást működtetni. Persze így van ez más tudományterületeken is. A kaposvári campus például igazából universitas, hiszen több tudományterületen folytat magas színvonalú képzést. Az agrár mellett a pedagógiai, a művészeti és a gazdasági képzésnek is meg van a hagyománya, s mi azt szeretnénk, ha ez a jövőben is megmaradna. Mi a piacnak képezzük szakembereket. Ez pedig megfelelő visszajelzés nélkül nem megy. Gyors reagálásra, élő kapcsolatra van szükség. Ennek az integrált kapcsolatnak a részeként a kaposvári campus is jól kihasználhatja az egyetem erőforrásait. Például ezért is hirdetjük meg Kaposváron a gépészmérnökképzést. Van rá igény! De készen állunk akár mechatronikai mérnökök képzésére is itt a campuson. A Szent István Egyetemen erős a mérnökképzés, házon belül is meg tudjuk oldani a feladatot. Hiszek benne, hogy Kaposvár nem veszít, hanem nyer az integrációval!

– Milyen feltételekre van szükség ahhoz, hogy ezek a célok megvalósulhassanak?

– Nagy változások nem kellenek, az erőforrások az integrált egyetemen rendelkezésre állnak! Adott az oktatói háttér, nem kell itt felépíteni, akkreditálni, mert az már megvan. Csak érdeklődő, tanulni akaró hallgató kell! S indulni, ha van rá igény! Helyi értelmiséget akkor lehet építeni, ha helyben képezzük. Mert aki egyszer elmegy, azt nehéz visszahozni…

A régi formájában fenntarthatatlan volt

– A cél, hogy mind a négy kart az új intézetekkel az augusztus elsején létrejött egyetemet kiteljesítsük – emelte ki Gyuricza Csaba. A rektor hozzátette: a kaposvári felsőfokú képzést csak az tudja megmenteni, ha egy integrált egyetem része. Ez nem akarat, nem elhatározás kérdése, hanem tény. Olyan mértékben lecsökkent itt is a hallgatók száma, hogy az veszélyeztette a működőképességet. 3,5 milliárdos volt a hiány. Ebben a struktúrában működésképtelen volt. Az integrációnak akkor van értelme, ha fenntarthatóvá válik az intézményrendszer. A nemzetközi élvonalhoz kell felzárkózni.

Így látja az egyetemet három év múlva

– Akkor lennék elégedett, ha az objektíve csökkenő hallgatói létszám mellett is az erősödő, tekintélyes, nemzetközi szinten is egyre ismertebb egyetem azt mutatná: jó döntés volt az integráció. Azt szeretném, ha a kaposvári egyetem, Kaposvár és Somogy megye büszke lenne az ugyan szervezetileg nem önálló, de a dinamikus fejlődés, a nemzetközi versenyképesség jeleit mutató felsőoktatására. Egy olyan campusra, amely meghatározza a régió gazdaságát. Azt várom három év múlva, hogy az egyetem bekerüljön a világ legjobb egyetemei közé, Közép-Európában pedig valóban az első számú agráregyetem legyen.