Sümegi Mihály

2020.12.01. 11:30

Somogyba látogatott a vietnámi halak magyar megmentője

Sümegi Mihály környezetbarát készítményeitől fejlődnek a gyertyánosi tó halai, a vegyész szerint az egyetlen járható út a kompromisszummentes egészségmegőrzés.

Molnár Gábor

Szerény, de nagy tudású ember, aki 78 éves kora ellenére folyamatosan azért dolgozik, hogy jobb és egészségesebb legyen a világ. Nem csak beszél róla, hanem a termékeivel bizonyítja is: természetes szerekkel is meg lehet őrizni, szükség esetén vissza lehet adni az egészséget, jelen esetben az állatokét.

– Én már csak szenvedélyemnek, a kíváncsiságnak élek – mondta Sümegi Mihály. – Minden szenvedélyre van gyógymód, az enyémre, a kíváncsiságra viszont nincs.

Az országosan is ismert és elismert vegyésszel Kaposváron találkoztunk, s úgy került kapcsolatba Somogy megyével, hogy az ő, illetve a cége által előállított készítményektől fejlődnek a Gyertyános Horgász Egyesület halai. – A halaink gyorsabban növekednek, izmosak lesznek, nagyobb horgászélményt jelentenek és húsuk is ízletesebb Sümegi Mihály szereitől – tette hozzá Séta István, a Gyertyános Horgász Egyesület titkára.

Sümegi Mihály az akkor még József Attila Tudományegyetemnek hívott szegedi kampuszon végzett 1968-ban vegyészszakon, s tavaly előtt vehette át aranydiplomáját.

– Kutatóintézeti munkára készítettek fel, mint vegyészt – emlékezett vissza. – Ennek ellenére 1969-ben az iparban helyezkedtem el, a dunaújvárosi papírgyárban, igaz, kutatóként, de a végére már főmérnök lettem, legalábbis nappal, mert éjszaka folyamatosan kutattam is a gyárban, a korábbi laboratóriumomban. Már egyetemistaként elkészült a doktori disszertációm, majdnem a diplomamunkámmal egy időben. Amiket 1970-ben tézisként leírtam, még ma is szerepel a szegedi tankönyvekben.

Amikor a gyárba került, akkor vett lendületet a papíripar kemizálása. Ezen sokat dolgozott, erről írt, előadott, ezért már egész fiatalon megkapta a szakmai kultúra fejlesztéséért kitüntetést. Konferenciákra küldték, írt tankönyveket. Köztük a könnyűipari főiskolának is, ahol ezt oktatta is. Két könyvnek a társszerzője is lett, s ez nagy dolog volt, hiszen együtt szerepelhetett a papíripar hazai nagyjaival.

– Harmincévesen részese lehettem egy – akkori áron – több mint hatmilliárdos nagyberuházásnak – emlékezett vissza. – Ekkor amolyan kalandpark volt a gyár: két gyárrészleg üzemelt, egyet pedig építettünk. Volt időszak, amikor 50 kivitelező cég dolgozott a beruházáson. Ebbe bele lehet fáradni; 1985-ben Csepelre, a Papíripari Kutatóintézetbe kértem magam. Akkoriban privilégium volt Budapesten lakni: a lakásvásárláshoz a fővárosi tanácselnök engedélye kellett. Az már csak hab volt a tortán, hogy a telefonomat, még színében is, sikerült Budapestre áthelyeztetni.

Egy esztendő múlva már az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal hulladékgazdálkodási főosztályán dolgozott, kezdetben főelőadóként, majd Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium megalakulása után osztályvezető-helyettesként.

– Ott megint olyan dolgokkal kezdtem el foglalkozni, amilyenekre korábban nem helyeztek akkora hangsúlyt – emlékezett vissza. – Akkor még a hivatalunkban nem volt téma, mert más hatáskörbe tartozott, az egészségügyi hulladék, amelynek problémáiról az egészségügyi dolgozóknak tartott előadásokon szereztem részletesebb ismereteket. A probléma koordinált megoldására a BM és a HM Köjált, majd utána az országos nagy Köjált is megnyertem. Ezért egy kicsit magaménak is tekintem, ami az egészségügyi hulladék ügyében történt.

Nagy megtiszteltetés volt számára, hogy a minisztérium képviseletében számos hazai és külföldi előadást tarthatott. A felső vezetők előadásaihoz készített érvanyagokba belefoglalhatta saját nézeteit, melyeket megvitatva lehetett belőlük hivatalos álláspont.

Aztán jött a rendszerváltás, melynek csatatere volt a minisztérium, ennek már nem kívánt részese lenni. Először szaktanácsadónak állt, megszervezte a Környezetvédelmi Szolgáltatók Szakmai Szövetségét, melynek első elnöke lett. Majd – ahogy fogalmazott – 1996-ban „meghalt”, s felgyógyulása után társalapítóként létrehozta az EKO-PHARMA Kft.-t, melynek máig az ügyvezetője.

– Korábban két szabadalom után is kaptam Kiváló Feltaláló arany fokozatot, de 30 éves korom után már nem nagyon volt találmányom, aztán miután újraélesztettek, mintha kidugultam volna, újra jöttek a gondolatok – hangsúlyozta Sümegi Mihály. – Először humán készítményeket fejlesztettem, aztán jöttek sorban az állatgyógyászati készítmények, először a haszonállatoknak, majd a halaknak végül pedig a méheknek, összesen 24-25 termékünk van a piacon, melyek négy alapvető platformtechnológia alapján készülnek. A pandémia okozta válság a piacon mindent megváltoztatott. Több mindent kapni sem lehetett, ha igen, akkor jóval magasabb áron, de nem emelhettük fel annyira az árat, mint az indokolt lett volna. Főként kistermelőkkel, méhészekkel, horgászegyesületekkel vagyunk kapcsolatban, akik árérzékenyek. Hónapokig vívódtunk az emelésen, úgy, hogy előtte tíz évig gyakorlatilag változatlanok voltak az áraink. Hiszen ahogy nőtt a forgalmunk, egyre kedvezőbben vásároltunk és így mélyen piaci ár alatt tudtunk a válságig értékesíteni.

A kialakult helyzet miatt hozták ki az ötödik platformtechnológiát, mely egyelőre még titok. Annyit azonban elárult, az eddigi kristálytisztaságú termékekhez képest lesz változás, s az alapja egy gyógynövénycsalád lesz.

Kevesen tudják itthon, de szerepe volt egy halfaj – méreg és antibiotikum nélküli – gyógyításának megkezdésében.

– A feleségemmel kiutaztunk Vietnamba, ahol akkor éppen tombolt a madárinfluenza – mesélte. – Természetesen vittünk magunkkal olyan saját készítésű terméket magunknak, mely – hitünk szerint – megvéd minket a fertőzéstől és a készítményeink mintáit is. Ott inkább a halbetegségek felé tereltek bennünket. Találkoztunk az ország első számú halszakértőjével, ő volt a belépőnk az észak- és dél-vietnami aquakultúra intézetekbe, üzemekbe. Az egyik helyütt tömegesen pusztult a pangasius, azaz az ázsiai cápaharcsa, s a megbetegedésért egy nagyon intenzív kórokozó felelt. Az egyik halgazdaságban olyan méreteket öltött a fertőzés, hogy úgy söpörték le az elhullott példányokat a víz tetejéről. A velünk vitt készítmény alkalmazása után, másnap már meg lehetett számolni, hogy 400 körüli volt az elhullás, a harmadik napon pedig 40, de a felboncolt állatok gyomrában nem volt a takarmányból, azaz nem jutott nekik a gyógyszerből. Aztán teljesen megszűnt a betegség, úgy néztek ránk, mint naposcsibe a keltetőre... Ez csak a kezdet volt, hiszen kifejlesztettük az Ekvarin termékcsaládot konkrétan a halakra. Három másik halfajnál is kipróbálták Vietnamban, a nílusi és a rizsföldi tilápiánál valamint a kígyófejű halnál és működött, lassan engedélyezett készítmény lesz. Magyarországon a termék amúgy takarmány-előkeveréknek minősül... Már a ragadozó halak ikrakeltetéséhez tudjuk ajánlani az új Ekvarin Carota készítményt, melynek egy literje egy kilogramm sárgarépa minden komponensét tartalmazza, mely a hímivarú és a nőivarú anyahalaknak hasznos.

A méhésztermékeiket valószínűleg hamarosan „előléptetik” gyógyhatású készítménnyé, így már a partnereik igénybe vehetik ezek megvásárlásához a méhésztámogatást, de érdekesség, hogy jelenleg még támogatás nélkül is nagyon kelendőek.

Olcsóbb és hatékonyabb a termelés

Sümegi Mihály kérte, egy dolgot mindenképpen emeljünk ki: az állatgyógyászatban nem az a szempont, mi árt a kórokozónak, hanem az, mire van szüksége a gazdaszervezetnek, mert ha mindent megkap, ami kell neki, akkor elbánik a kórokozóval. Kompromisszummentesen lehet gazdálkodni a termékeikkel, hiszen jobb lesz az állattenyésztési termékek minősége, nagyobb lesz a mennyiség, olcsóbb lesz a termelés, ráadásul környezetbarát is, szerinte ez az egyetlen járható út.

A szerei olyanok, mint egy Gripen, ellenség-barát felismerőrendszerrel is rendelkeznek, nem bántják a szervezet számára hasznos mikroorganizmusokat, nem olyanok, mint egy antibiotikum, amely válogatás nélkül mindent megtámad. Sümegi Mihály végül büszkén újságolta el, hogy öt gyermeke van, s a minap született meg az első fiúunokája, akit a Sümegi Márk Anzelm névre kereszteltek, s persze büszke a már szép pálya előtt álló három lányunokájára is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában