Avarzsákok szállítják az információt a vízből

Nemzetközi szinten használt avarzsákos módszerrel kutatják a vízbe hulló növényi részek sorsát a szakemberek a Balatonon. Azt remélik, az is kiderül, milyen hatással van a növények bomlása a víz tisztítási folyamataira.

Góz Lilla

Egyedülálló módszerrel kutatják a vízbe eső növényi részek sorsát a Balatonon és a hazai vízfolyásokban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói.

Kucserka Tamás, a MATE Környezeti Fenntarthatóság Tanszék docensének munkája arra mutat rá, hogy a felszíni vizekbe hulló falevelek és egyéb növényi részek lebomlása szénforrást, ezáltal energiát is biztosít a vízben élő mikroorganizmusok számára. Vízbe kerülve a levél vízoldható vegyületei egy nap alatt kioldódnak, tömegének akár egy negyedét veszítve el ezzel. A szakember megfigyelései alapján az avar lebontásában a vízi gombák is fontos szerepet kapnak, különösen a hidegebb időszakokban.

Simon Szabina, a MATE doktorandusza ugyanebben a témában tett megállapításokat, a fiatal kutató a Balaton Keszthelyi-öblében és a Kis-Balaton Ingói berkében található állóvizekre összpontosított. Vizsgálata középpontjában a közönséges nád ökológiai jelentősége áll elsősorban az állóvizek tisztulása szempontjából. Kutatásából kiderül, hogy a növény egyes részeiből a vízbe kioldódó nitrogén és foszfor mennyisége jelentősen befolyásolja a víz minőségét.

Fotó: Kucsera T.