Mindenkit a patájuk köré csavarnak ezek a fekete csöppségek

Sorra születnek a kisbárányok a Duna-Dráva Nemzeti Park drávaszentesi állattartó telepén, a fekete rackák téli szálláshelyén. A legfiatalabb egynapos, de a következő napokra is várnak még újabb jövevényeket. A kicsiknek lesz idejük megerősödni, a több száz őshonos állatot májusban terelik majd ki a darányi ősborókásba, ahol a nyájnak fontos szerep jut a terület ökológiai egyensúlyának megtartásában.

Góz Lilla

Bégetéstől hangos a Duna-Dráva Nemzeti Park drávaszentesi állattartó telepe. A fekete rackák téli szálláshelyén sorra születnek a bárányok. A legfiatalabb mindössze egynapos és még riadtan béget, amikor nem látja az anyját. – 2001-ben mindössze tíz rackával kezdtük. Ma már csaknem kétszáz állat béget körülöttünk, s száznál is több kisbárány születését várjuk – mondta Horváth Zoltán, a Duna-Dráva Nemzeti Park barcsi osztályvezetője. – Az évek alatt arra a következtetésre jutottunk, hogy a legjobb időszak a születéseknek a február, mert így nem töltenek sok időt a hodályban, mielőtt újra birtokba vehetik a legelőket.

Az állatoknak nagyon fontos szerepe van az ősborókás fenntartásában, hiszen amellett, hogy lerágják a növényzetet, trágyázzák is a talajt. Horváth Zoltán kiemelte, a tej után szénát és báránytápot kapnak, hogy tavaszra jól megerősödjenek az idén született állatok. A kosbárányokat nem tartják meg, azokat leadják a hetesi vágóhídra, illetve értékesítik háztáji tartásra. A jerkebárányok küllemi minősítésen esnek át és ha van köztük olyan, amelyiknek nem túl erős a felépítése, azt szintén eladják.

A fekete racka őshonos állat, lényegesen ritkább, mint a fehér fajtája, Drávaszentesen található a legnagyobb dunántúli rackaállomány. – A hatalmas rackanyáj elsődleges feladata az, hogy a darányi ősborókásban a száraz homoki gyepeket fenntartsa, a fekete racka ugyanis kiválóan bírja a mozgást és jól hasznosítja a táplálékot.

Márciusban oltás és körmölés

A Duna-Dráva Nemzeti Park osztályvezetője elmondta: márciusban az oltásokat és körmölést követően kezdődhet majd meg a fekete rackák nyírása Drávaszentesen. Tavaly óta már nem kell alföldi nyírókat hívniuk, időközben ugyanis kitanulták ezt a mesterséget a nemzeti park dolgozói. Májusban terelik majd az állatokat vissza Darányba, ahol egészen őszig legelnek. A természetvédelmi szakember azt is elmondta, a rackajuh húsa nagyon kedvelt, mert kevésbé faggyúsodik, mint a másik fajtáké. A gyapjúja viszont nem túl értékes, durvasága miatt nem kelendő a piacon. Drávaszentesen egyébként nem csak a rackaállomány gyarapodik ezekben a hetekben, hanem sorra születnek a szürkemarha borjak is. Az őshonos gulyát 2001 óta gyarapítják.

Fotó: Lang Róbert