Az újrakezdésre vágyódunk az idei ünnep szigorú csendjében

– A pandémia elmúlt egy éve, de különösen a járvány mostani, harmadik hulláma a csend fontosságára döbbentett rá, illetve annak hiányára – felelte lapunk érdeklődésére Szászfalvi László, csurgói országgyűlési képviselő, aki az LGT együttest idézte: „Van, akinek a csend szavak nélkül is vall”. – A csendhez való ragaszkodás böjti önmegtartóztatást is jelenthet – ezzel éltem én is az elmúlt hetekben –, és ilyenkor az ember újraértelmezi élet és halál kérdését. Mivel a nagyböjti csendben az élet értelme, az egymás iránti szeretet és tisztelet, valamint az áldozatvállalás eszménye új megvilágítást kap, jelentős motivációs tényező a holnapra nézve. E mostani időszak megerősíti és visszaadja a közösség fontosságát és erejét, hiszen mindannyian felelősek vagyunk egymásért.

A visszafogott ünnepre készülő református lelkész honatya szerint a húsvéti csendben, Krisztus feltámadásának erejében, felcsillan és megfogan az újrakezdés reménye. Azt vallja: nem folytathatjuk ott, ahol abbahagytuk. Nem felejthetjük el, hogy megjártuk a magunk golgotáját; keresztutunk viszont a boldog újrakezdésre, a feltámadásunkra mutat.

– Amikor a nagyböjti önmegtagadás során nem csak a hús elhagyására szorítkozunk, hanem próbáljuk a zajos és békétlen világtól kissé távolabb helyezni magunkat, akkor megerősödhet bennünk a jó – állítja Witzmann Mihály, siófoki országgyűlési képviselő. – Lelki nyugalomra mindannyiunknak szüksége van, ezért ennek a csöndességnek a megtapasztalása, megélése rendkívül fontos. A járvány szörnyűségei és negatív hatásai mellett sokan érezhetjük, hogy minden kicsit halkabb lett körülöttünk. Hiszem, hogy megváltozott életünk szomorú és kihívásokkal teli pillanatai közepette a bennünk lévő igaz hang viszont jobban érthetővé vált. Sajnos nagy árat fizetünk ezért a csendért, de ha már így alakult, akkor érdemes erőt meríteni belőle. Én is ezt tettem, „helyreráztam” gondolataimat és megtisztult lélekkel várhatom az ünnepet; jóllehet rengetegen veszítik el hozzátartozójukat, aggódnak a kórházban lévő családtagért, barátért. Rájuk is gondolok, mélyen együttérzek velük, s abban bízom: megérinti a szíveket a húsvéti örömhír.

A képviselő ezúttal szűk családi körben, otthon ünnepel – tavaly nem gondolta, hogy ez idén is így lesz –, és arra buzdított: tegyen így mindenki, hogy mihamarabb visszakaphassuk régi életünket.

Gelencsér Attila, kaposvári országgyűlési képviselő nagyböjtre valódi keresztet kapott: a koronavírust. S mint mondta: megjárta a kálváriát, miközben átérezte mindazok szenvedését, akiket utolért a kór.

– Volt időm gondolkodni sok mindenről. A halálról is, hiszen környezetünkből sok fontos, ismert és kevésbé ismert személyt szólított magához a Jóisten. Ez tovább erősítette bennem a Teremtőben való hitet – summázott a képviselő. – Szembesülve a körülöttünk zajló tragédiával, nem titkolom: bennem is végigfutott a tragikus vég lehetősége. Az ima segített a gyógyulásban, csakúgy, mint szűk családom aggódó jelenléte.

A keresztény világ legnagyobb ünnepe kapcsán úgy véli: lelkünket nem árnyékolhatja be a járvány, mert akkor a vírus diadalmaskodik felettünk, holott tudjuk, hogy a feltámadt Krisztus az élet győztes királya.

Átesve a fertőzésen, védett állapotban is óvatos a képviselő, akinek nagy a dilemmája: együtt ünnepeljenek-e édesapjával, akit már beoltottak. Vélhetően későbbre időzítik a találkozást, és le kell mondaniuk a tepsiben sütött, édes fehérborral öntözött, fenséges reszelt tormáról is.

– Ezt a csemegét minden húsvétra a renben készítette édesanyám, akit a múlt évben ölelt magához az Úr – jegyezte meg. – Sonka és tojás kerül ugyan az asztalra, de anyám tormája nélkül íztelenebb lesz az ünnep.

Móring József Attila, somogyvári országgyűlési képviselőtől – mint megtudtuk –, egyre többen kérdezgetik a járvány tombolása kapcsán, hogy hol van ilyenkor Isten. Rendre azt feleli: nem csak most, hanem már jóval korábban kizárták életükből az emberek egek és földek Urát, hiszen annyi őrültséggel és istentelenséggel szembesülünk. A honatya szerint e mostani időszak kiváló lehetőség arra, hogy visszatérjünk az emberi jósághoz.

A képviselő szűk családban ünnepel majd, úgy véli, e mostani, tragédiákkal teli időszak intő jel; ezért az ima a leghatékonyabb eszköz arra, hogy megtörje az ellenoldal hatalmát. Nagypéntek sötétségét csak így válthatja fel húsvétvasárnap ragyogása.

Átérezték a képviselők, mit éreznek azok, akiket utolért a kór

Emberi kihívások

Szászfalvi László, aki szenvedélyes könyvgyűjtő, Ryan Holiday Az egyensúly a kulcs című kötetére hívta fel a figyelmet. A szerző bevezetőjében arról ír: „Mindig és mindenhol elérhetők vagyunk…, egyre több és több képernyő bombáz minket. A munka végeláthatatlannak tűnő darálója teljesen kimerít, túlterheltek és magányosak vagyunk… Kinek van ereje megálljt parancsolni? Kinek van még ideje gondolkodni?” E kérdések modern korunk kérdéseinek tűnnek, de a szerző idézi Blaise Pascal bölcsességét 1654-ből, mely a mindenkori ember kihívásáról szó: „Minden nyomorúságunk annak tudható be, hogy képtelenek vagyunk csendben, egymagunkban ücsörögni egy szobában!”