Bakancsot adna valamennyiünk lábára a nemzeti park vezetője

– Milyen céllal jött létre 25 éve a nemzeti park?

– Egy 1991-es országgyűlési határozat arról rendelkezett, hogy a Duna és a Dráva mentén a legértékesebb ártéri élőhelyeket védetté kellene nyilvánítani. Korábban is voltak ott védett területek, például a barcsi ősborókás vagy a zákányi és őrtilosi hegy, de ezt összefüggően kellene megóvni. Arról is rendelkezett a határozat, hogy ezt közösen tegyük az akkori Jugoszláv köztársasággal, ami időközben megszűnt. Szó volt egy vízierőmű építéséről is a szocialista Magyarország és Jugoszlávia között. Később viszont Magyarországon úgy döntöttek: erőmű helyett inkább az ottani védett értékeket kell megőrizni. Ötéves előkészítő munka után így vált védetté 1996-ban a magyarországi teljes Dráva mente, illetve a Sió torkolattól az országhatárig a Duna menti értékes ártéri élőhelyek, erdők, vizes élőhelyek, mintegy ötvenezer hektáron.

– A horvátok azóta többször is szóba hozták, hogy építenének vízierőművet. Követik ezeket a híreket?

– Igen, de hivatalos forrásból semmilyen információt nem kaptunk. Időnként a sajtóban felmerül, de nem látom, hogy lenne ilyen szándék. Azt tudni kell, hogy a horvátországi Dráva menti területek, ha nem is lettek nemzeti parkok, de nagy részük a Natura 2000-es hálózathoz tartoznak. Illetve regionális természeti parkok jöttek létre a Dráva mentén, melyekkel mi is együttműködünk.

– A 25 évvel ezelőtt megfogalmazott célokat sikerült elérniük?

– Ha a kezdetekhez kellene hasonlítani a mostani állapotot, akkor óriási volt a fejlődés. Az elején egyáltalán nem voltak látogatóközpontjaink, bemutatóhelyeink, tanösvényeink. Nem szerveztünk vízi- és kerékpártúrát, nem voltak védelmi programjaink, élőhelyrekonstrukciós-beruházásaink. Néhány száz hektárnyi területünk volt, ma csaknem 20 ezer hektárnyi olyan állami területnek vagyunk vagyonkezelői, ahol mi magunk végezzük a legfontosabb tevékenységeket. Őshonos állato­kat tartunk, részt veszünk a génmegőrzésben. A természeti értékek védelmére felállt egy infrastruktúra, ennek nagy része látogatható. Évente mintegy 150 ezer fizető vendégünk van és milliós az a látogatószám, akik eljönnek a nemzeti parkba kerékpározni, túrázni, kenuzni.

– Somogy természeti értékeit mennyire sikerült megőrizni?

– A Dráva mentén történtek fontos fejlesztések, Drávaszentesen látogatóközpontot építettünk, őshonos állattartóteleppel, ehhez kapcsolódik az ötven éve védett ősborókás is, ami része a nemzeti parknak. Újraindítottuk a legeltetést, rehabilitáltuk a láptavakat, megőriztük a vizes élőhelyeket.

– A drávaszentesi központ továbbfejleszthető még?

– Nagyobb fejlesztés nem várható. A rackajuhállomány télen Drávaszentesen van, nyáron az ősborókásban, a homoki gyepen. Van egy magyar szürkemarha-tenyészállományunk és azt gondolom, hogy ekkora létszámmal a területeinket karban tudjuk tartani.

– A következő évekre milyen célokat fogalmaztak meg?

– Az infrastruktúrát már kiépítettük, annak a fenntartására fordítunk a továbbiakban nagyobb energiát. Örülünk, hogy ennyi mindenünk van, nyilván amikor semmink nem volt, azt könnyebben tudtuk kezelni, de ez most már nagyobb feladat. Jelenleg 130 munkatársunk van, s mellettük dolgoznak nálunk közmunkások és vannak vállalkozó partnereink is. Folyamatosan fejlesztünk, készül a szentborbási vízitúra-kikötő, ilyen beruházást a későbbiekben is szeretnénk majd megvalósítani. Óriási az igény a kerékpáros turizmusra, ennek szellemében fejlesztjük a látogatóközpontjainkat, tansövényeinket. Rengeteg feladatunk van, indul a következő Európai Uniós fejlesztési ciklus, éppen most állítjuk össze a legfontosabb programokat, melyeket szeretnénk majd megvalósítani. Az elmúlt időszakban is mindig milliárdos nagyságrendben sikerült anyagi forrásokhoz hozzájutni, remélem így lesz a jövőben is.

– A természetvédelem támogatottsága, megítélése jelenleg milyen?

– Jó és egyre jobb lesz. Mi most már nem vagyunk hatóság, hanem vagyonkezelő, bemutató, idegenforgalommal foglalkozó szervezet lettünk. A hatósági feladatokat a kormányhivatalok látják el, de nyilván részt veszünk a hivatal munkájában is, mint szakértő szervezet. Szerintem a társadalom részéről egyre nagyobb az igény a természet iránt. Csak szét kell nézni hétvégente: sok százával, ezrével jelennek meg az emberek a nemzeti park egyes területein. Emiatt is kellenek parkolóhelyek, turistaútvonalak és ezt mind úgy kell megvalósítani, hogy megvédjük a természeti értékeket.

Készülnek az újranyitásra

A DDNP munkatársai idén is szeretnének vízitúrákat szervezni a Dráván. A programokat csak akkor tudják megvalósítani, ha a járványügyi helyzet azt megengedi. Závoczky Szabolcs elmondta: tavaly is nagyon sok csoportot kellett visszamondaniuk a koronavírus-járvány miatt. A Drávai evezés egyik „hátulütője”, hogy sok esetben kell átlépni az országhatárt, ezért a külföldi szabályokhoz is igazítani kell a vízitúrákat. Hozzátette, nagyon bíznak abban, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, minél több turnust tudnak majd meghirdetni. Fogadják a túrázók jelentkezését, de mindenkinek felhívják a figyelmét arra, hogy egy adott túra csak akkor lehetséges, ha az éppen érvényes járványügyi szabályok azt megengedik. A DDNP igazgatója kiemelte, bemutató helyeiken és a látogatóközpontokban is már készülnek az újranyitásra.

Igyekszik megismerni minden zugot

Závoczky Szabolcsnak kevés szabadideje van ugyan, de abból igyekszik minél többet a természetben eltölteni és ugyanezt javasolja mindenkinek. Jól ismeri a rábízott területeket, nagy részét már maga is bejárta, de vannak olyan részei az ötvenezer hektáros nemzeti parknak, ahová eddig még neki sem sikerült eljutnia vagy legfeljebb csak egyszer.

– Majdnem 25 éve dolgozom itt és láttam, honnan indultunk, hogyan kezdődött el a munkánk – mondta. – Ha megnézzük, hogy hol tartunk ma, azt hiszem, joggal lehetünk büszkék valamennyien, akik ennek részesei voltunk.