Nem mindig azt tanuljuk, amit szeretnénk

Pályaválasztás és pályaorientáció; a végzősök gyakran már hallani sem bírják ezt a két szót. Főleg abban az esetben, amikor ötletük sincs, hogy pontosan mit is szeretnének csinálni majd felnőtt életük során. A harmadik mumus a pályamódosítás. Hornyák Marcell kedvence volt a matematika és az informatika. Mérnök–informatikus szakra vették fel, ám hamar rájött, hogy nem azt a képzést jelölte meg, amelyik az érdeklődésének megfelelő ismereteket nyújtja. – Programozó szeretnék lenni, például szívesen fejlesztenék játékokat. Ahová jártam, nagyobb hangsúlyt fektetnek a hardverre, a gépek működésére, ám engem nem ez a része érdekel, hanem a szoftverek – mondta Hornyák Marcell, aki fél év után úgy döntött, egy másik szakra járna szívesebben. A fiatalember, aki már kinézett egy másik szakot egy másik intézményben. Hiába volt sikeres az előző felvételije, nem jelentkezhetett át.

– Újra felvételi vizsgát kell tennem, és egy teljes államilag finanszírozott évet elvesztettem. Új lehetőséget látok most, hogy döntöttem, ugyanakkor tapasztalatszerzésnek is jó volt az elmúlt időszak. Sokat jelent, hogy mindezt a szüleim is megértették és támogatnak a döntésemben. A fennmaradó időben pedig dolgozni szeretnék – emelte ki a fiatalember, aki az első félév után hagyott fel átmenetileg a tanulmányaival. Jelenleg a Compass Egyesületnél dolgozik gyakornokként, ahol úgy érzi, szerteágazó munkatapasztalatra, önismeretre és problémamegoldó képességre tesz szert, ráadásul csiszolhatja a nyelvtudását, hiszen a munkavégzéssel kapcsolatos kommunikáció magyar és angol nyelven zajlik.

Nincsenek könnyű helyzetben a mostani végzősök. A járványt megelőző években nyílt napokon és az egyetemek által tartott előadásokon tehették fel a kérdéseiket, ám az online világban a szakirányokkal kapcsolatos kérdések hosszabb utat járnak meg, mire válaszol az egyetem illetékese. – Mindig is partnerek voltunk abban, hogy a felsőoktatási intézmények bemutatkozó anyagait eljuttassuk a végzősöknek – mondta Gyallai Katalin, a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium igazgatója. – Nem volt ez másképp legutóbb sem. Néhány szak elnevezése még nekünk is fejtörést okoz. Úgy vettem észre, ez leginkább a gazdasági területre igaz, ahol többféle menedzserképzés folyik. Az intézmények igyekeznek lépést tartani és a legmodernebb képzéseket elindítani, amelyeknek azonban az elnevezése nem mindig egyértelmű.

Egyértelmű a szakok elnevezése

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusán 5–6 százalékos a szakmódosítás. – Nálunk egyértelmű a szakok elnevezése. Az átjelentkezés inkább a gazdasági szakokon jellemző. Azonos képzési területen belül felvételi vizsgát sem kell tenni, a hallgatókat fogadja a másik intézmény. Jellemzően egy teljes évet teljesítenek a hallgatók, félévkor nem gyakori a szakváltás, az átvihető kreditpontok miatt – mondta Gombos Péter, kaposvári főigazgató-helyettes. Míg más egyetemek egyes szakain 40–50 százalékos a váltás, addig Kaposváron minimális – tette hozzá. Arra viszont felhívta a figyelmet, hogy az állam csupán 12 félévet finanszíroz, amelybe a gyakori szakváltás kevésbé fér bele.

Önkéntes alap

– Igyekszünk szélesíteni a látókörüket, sokan a nálunk töltött önkéntes munka ideje alatt jönnek rá, mi motiválja őket igazán, mit is szeretnének csinálni, és melyik az a tevékenység, amelyet egyáltalán nem. Ha ezekkel tisztában vannak a fiatalok, az már egy jó kiindulási alap – mondta Eglyné Katona Andrea, a Compass Egyesület elnöke.

Fotó: Muzslay Péter