A mentőápoló örömhírt visz a gyerekek közé

Csakis a Jézustól kapott és továbbadott szeretet tud egy simogató kézben, egy kedves szóban, egy odahajolásban betegek és fiatalok között csodát művelni.

- Tizenhat éve kapcsolódtunk be az ausztriai és kárpátaljai VISZ (CEF) munkájába. Hosszabb ideig önkéntesként dolgoztam missziói alkalmakon, az osztrák fővárosban volt magyar nyelvű gyülekezetünk is, sok gyermekkel – fűzte hozzá az Ausztriában felnőtt Becker Balázs, aki pár évig volt a VISZ nemzetközi szervezete közép-európai igazgatójának asszisztense.

- Missziói tevékenységünk célja, megismertetni mindenkivel az Evangéliumot, hogy már fiatalon rábízzák életüket Krisztusra, mint Megváltójukra. Próbáljuk segíteni a hit útján elindult és azon járó ifjakat a lelki növekedésben és abban, hogy később egy-egy gyülekezet aktív tagjaivá válhassanak. Feleségemmel együtt azon vagyunk, hogy minden területen hiteles bizonyságtevők legyünk. Jómagam mentőápolóként éppúgy, mint misszionáriusként, vagy önkéntes tűzoltóként. A lánglovagok jelszava nem véletlenül így hangzik: Istennek dicsőség, egymásnak segítség! Hálás vagyok Istennek azért is, hogy megajándékozott egy csodálatos feleséggel, aki négy gyermekünk nevelése és a gyermekek közti szolgálat mellett sok más missziós tevékenységet is folytat, többek közt ruhát gyűjt rászorulóknak.

A református vallású Becker Balázs az Országos Mentőszolgálatnál sokszor 24 órás szolgálatot lát el, egy-egy szabadnapra jut rengeteg elfoglaltsága. Egyebek közt legós missziói napokat szervez, adományokat gyűjt nemes célra, szorosabbra fűzi a kapcsolatot támogatóikkal és az imatársakkal. De van, amikor bibliai alapigazságokat mutatnak be, miközben elsősegélynyújtást tanulnak a résztvevők a foglalkozáson. A kettő összekapcsolódik, gondoljunk csak az Irgalmas Samaritánus történetére. Ezen kívül még családoknak szóló programokat is beiktatnak, legós bibliai rövidfilmeket is készítenek.

Nem hívő családból származik, de szülei ennek ellenére korán elvitték a templomba. Édesanyja, akit fiatalon elveszített, példa volt a tűrésben, az önzetlen szeretet gyakorlásában, édesapjával együtt.

- Nálunk természetes volt, hogy hétvégeken a nevelőotthonban lakó gyerekekkel kellett megosztanunk mindenünket. De az is, hogy nagy egyházi ünnepeinket egy szellemi fogyatékosok intézetében töltöttük – emlékezik vissza a régmúltra.

- Életem vezérigéjét konfirmációmra kaptam: „Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt”. Ennek szellemében teszem a dolgom.