Szomorkás időben érkeztek a vidám pünkösdi vendégek a skanzenbe

Szakadó esőben indult el Pécsről Maul Zoltán és felesége, de mire Szennára értek, alig csepegett. Gelencsér Edit Kiskorpádról származik, ezért a házaspár mindig figyelemmel kísér a somogyi vidék sorsát. Az interneten bukkantak rá arra, hogy pünkösdkor nyit a szennai skanzen. A nyitás napján még alig szállingóztak a látogatók.

– Elszoktak tőlünk a járvány alatt, pedig a tavalyi nyarunk nagyon jó volt, sok vendég érkezett! – állították a múzeum alkalmazottai.

Nem mindenki volt szomorú, hogy nincs tömeg.

– Éppen jókor jöttünk, legalább tudnak foglalkozni velünk! – szögezte le vidáman egy győri nagymama, Kárpáti Tamásné, aki férjével és három unokájával tért be a falumúzeumba. Dóra József és családja Szekszárdról érkezett, ők Szennán szálltak meg. A fiatal szülők és két kisfiuk tavaly is kirándult Somogyba, főként a táj szépsége miatt.

A vendégek között ők voltak a legelső fecskék, de az idén a hagyományos pünkösdi programot nem láthatták. A járvány miatt ugyanis elmaradt a pünkösdi király választása, helyette a termékenységhez kötődő zöld ág bújtatását mutatták be a skanzen munkatársai. A somogyszobi portát díszítették fel úgy, hogy az eresz alá, a pitvarhoz, a kerítéshez tűztek leveles ágakat. Ennek termékenység varázslási, illetve gonoszűző hatást tulajdonítottak eleink.

– A pünkösdi volt az első alkalom az idén, hogy tudtunk fogadni látogatókat – mondta Farkas Gergely múzeumpedagógus. – Számunka is próbatétel volt, mert sokat készültünk a nyitásra. Jelenleg belépni 18 év felett csak védettségi igazolvánnyal lehet, kiskorúak a védett hozzátartozóikkal együtt jöhetnek. Várjuk, hogy pár héten belül visszaérkezzen a restaurált nagykorpádi disznóólunk, illetve ha az időjárás engedi, jövő héten nekiállunk a tetőcseréknek az épületeken.

Cucorkáztak a lányok, királyt választottak a fiúk

A pünkösd egyházi ünnep volt, és alapvetően ehhez kötődtek a falusi szokások, magyarázta a múzeumpedagógus. A zöld ág elhelyezése a Szent György-nap folytatásaként élt a somogyi „pásztornépek” életében. A pünkösd, mint vallási misztérium, kicsit a termékenység varázslattal is összefonódott a népszokásokban. Somogyban jegyezték fel a cucorkázás hagyományát. A cucorka kenderkócból sodort, kis gombócot jelentett. Cucorkázáskor a nagyobb lányok magasba emeltek egy kislányt, és azzal a jókívánsággal fordultak a falusiakhoz, hogy ilyen magasra nőjön a kender a földeken. A gazdaság alapja volt a kender, mert minden vászon ruhanemű ebből készült, a lányok kelengyéje is. A termékenységi varázslat mellé csatlakoztak a virtusjátékok, ebből nőtt ki a pünkösdi királyválasztás, hogy a fiúk se maradjanak ki az ünnepből. Számukra egyfajta felnőtté válási lépcsőfok volt a pünkösd, amikor lovasjátékokat is tartottak.