Az elnéptelenedéstől mentette meg a Krisna-völgy Somogyvámost

Három, egyenként akár huszonöt vendég utaztatására is alkalmas szekér parkolt egymás mellett a tehenészet közelében Krisna-völgyben. Kósa Antal, vagy ahogy mindenki hívja Antardi, mosolyogva tartott felénk.

– Évek óta mezítláb jár, nincs is egészségügyi problémája – súgta oda nekünk másik kísérőnk, Jurkovics István, a völgy kommunikációs vezetője, miközben Antardi kötelet ragadott, és már hozta is a két ökröt. Közben megtudtuk róla, hogy eredetileg szobafestő, és még akkor érkezett a völgybe, amikor a templomot építették 1995-ben. Akkoriban még nem voltak szobák, az is előfordult, hogy a templomban aludtak, és minden nap fél órát kapáltak a közösség kertjében is.

– Csupán az maradhatott itt, aki főzött, aki lóval kivitte a többieknek a reggelit, és az őr. Én ez utóbbi voltam – mesélte Antardi, miközben befogta az ökröket. – Egyszer a lovásznak „beállt” a dereka, és nekem kellett a helyébe lépnem, kivinni az ebédet a többieknek. Megmutatták hogyan kell fel-le szerszámozni a lovat, így lettem egyik napról a másikra lovász.

Egy idő után azonban már nem tartottak lovakat, így Antardi átkerült a tehenészetbe, amelynek hamarosan vezetője is lett. – Az első tíz évben azon gondolkodtam, hogyan tudnék innen megszökni – kacsintott mosolyogva az ökrész. – Amikor odakerültem, négy állat volt, közülük kettő vemhes tehén. Fél éven belül a négyből huszonegy lett, amiből hét vemhes volt. Rám szakadt a felelősség, s bár imádom az állatokkal való munkát, ám a felelősség terhét csupán hét évig tudtam cipelni. Most a szántóföldi növénytermesztés területe tartozik hozzám. Úgy is mondhatjuk, hogy tőlem függ, mennyi takarmányunk, és krumplink lesz.

Az ökrösfogat kényelmesen haladt, pedig Antardi szerint még vágtázni is tudnak, ám a forróságban nem hajtotta őket. Szanszkrit nyelven szólt hozzájuk, de van magyar vezényszó is a „miiitcsiiinááálsz!?”

– Rafináltak és egyáltalán nem buták, a lóhoz hasonlítják őket, de más az idegrendszerük – mutatta be az állatokat, miközben a kertészethez értünk. – Az ökör lassabb, a ló szenvedélyesebb. A ló kitalálja, mi a jó neki, az ökörnek lassabb a felfogása. Ők itt Aruna a „kispolgár” és Utsava, a „lázadó”. Tűz és víz, pedig nemcsak ökrök, hanem ikrek is, 9-9 mázsát nyomnak. A saját súlyukat minden további nélkül elviszik, így ha húszan ülnénk most a fogaton, a 18 má­zsájukhoz a mi 15 mázsánk sem kottyanna meg.

A Kárpát-medence valamennyi gyógynövénye megtalálható

A 300 hektáron a Kárpát-medence összes gyógynövénye megtalálható. Vegyszer, műtrágya és növényvédő szerek felhasználása nélkül termesztik a völgyben a növényeket. A fóliasátras művelés viszont fontos, mert a klímaváltozás miatt szélsőséges hatásnak vannak kitéve a növények. Krisna-völgyben jelenleg százharmincan élnek, senki nem eszik húst, mindannyian laktovegetáriánusok, vagyis egyetlen állati eredetű táplálékuk a tej. A háromhajós pincéjük is többnyire növényekkel van tele, egy magbankot is kialakítottak. – A fogyasztási igényeink 70 százalékát fedezi az önellátó gazdálkodásunk – magyarázta István, miközben a pince hűvösét magunk mögött hagyva átsétáltunk a templomhoz. Az idén huszonöt éves templomban szertartásokhoz használt hangszereket is megcsodálhattuk. Közben előkerült egy mantrafüzér is, ami tulajdonképpen egy olvasó. 108 szemből áll, amelyekhez a mantra kapcsolódik. Tizenhatszor mennek végig naponta a szemeken, ami csaknem két óra meditációval ér fel.

Nyáron is vár a suli

– Az óvodánkba nem csak Krisna-tudatú hívők gyerekei járhatnak, bárki ide hozhatja a gyermekét, ám bizonyos szabályokat a kérésünkre be kell tartani: ilyen például a vegetáriánus táplálkozás – tájékoztatott István. – Az iskola nemcsak tanít, hanem nevel is. Éppen ezért, külön vannak a lányok és a fiúk. Projektheteket tartunk nekik, vagyis a tanulást hetente egy témakör határozza meg. Nyáron is lehet suliba járni, hiszen a szülők dolgoznak – mondta.

A látogatók egyharmada zarándok, kétharmaduk turista, akiknek többsége a rendezvényeikre érkezik. – Évente harmincezer ember látogat el hozzánk – mondta a kommunikációs vezető. – A nyár derekán tartott Krisna-völgyi búcsún 5-10 ezer látogató is van.

Közben újra kiszálltunk a fogatból, egy „bambuszalagutat” csodáltunk meg. Az ültetvény egy tóvá duzzasztott patak mellett kapott helyet, és legalább hűsölni érdemes betérni alá a hőségben. A völgyben található hazánk legfiatalabb botanikus kertje, ám az 1896-ban ültetett hét vezérre emlékeztető hét tölgyfa közül még kettő is nagy becs­ben tartva áll, és terebélyesedik. Terebélyesedik a lelki élet is a Krisna-völgyben, hiszen bármennyire fontos az önellátás és a fenntarthatóság, a lelki élet áll a központban, vagyis az elszakadás az anyagi világ okozta függéstől, hasonlóképpen egyszerű módon, mint ahogy Antardi kifogja az ökröket a kocsi elől.