az igazi időjárás

2021.11.11. 10:15

Új szabályozás segíti, hogy ne eső után keressük a köpönyeget

Az időjárás-előrejelzés rövid és hosszú távú döntéseinket is meghatározza, mégsem mindig figyelünk arra, megbízható forrásból érkezik-e. Új kormányrendelet segíthet eligazodni abban, kinek higgyünk.

Hanthy Kinga

Az időjárási prognózis nemcsak a mindennapi életünket, hanem a gazdaság életét is meghatározza: ha eső lesz, az építési vállalkozó nem küldi ki a munkásait, a gazdálkodó nem öntöz, vészhelyzet előrejelzése esetén felkészülnek a hivatalos szervek, hatóságok, biztosítók. Mivel befolyással van a közeli és távolabbi hétköznapi terveinkre, döntéseinkre is, a legolvasottabb hírek közé tartozik. Az utóbbi időben elterjedt az előrejelzésről szóló cikkek bulvárosítása, a szerkesztők előszeretettel adnak katasztrófacímeket az írásoknak, így tovább növelve a kattintásszámot.

Miközben az életünket az időjáráshoz is igazítjuk, nem figyelünk rá, milyen forrásból érkezik az információ. A piacon sok honlap van, közülük a szakemberek szerint 15–20 vehető komolyan. Hosszú évek óta szó van róla, hogy szükség lenne meteorológiai törvényre. Ez szabályozná, ki és milyen adatokból végezheti a szolgáltatást. Idén tavasszal végre megszületett az Országos Meteorológiai Szolgálatról és a meteorológiai tevékenységről szóló kormányrendelet, amelyik az eltelt évek eseményeit is figyelembe véve tesz rendet az eddig szabályozatlan piacon. Rögzíti, hogy időjárási vészjelzést kizárólag az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adhat ki, mivel annak jogi következményei vannak, arra a katasztrófalehárítástól a repülésirányítókon át az útkezelőkig a különféle szerveknek konkrét intézkedésekkel kell reagálniuk. Lényeges előírás, hogy a prognózis készítőinek kötelező feltüntetniük, milyen forrásból szerzett adatokból dolgoznak. Csak az OMSZ adatai számítanak hitelesnek.

A rendelet rögzíti azt is, hogy meteorológiai előrejelzési tevékenységet kizárólag okleveles meteorológus, illetve azt alkalmazó vállalkozás végezhet. Papp Gabriella, az OMSZ elnöki titkárságának vezetője elmondta, a rendelet nem adott hatósági jogkört az ellenőrzéshez. Ezt csak szakmai kamara tudná megoldani. – A kormány megemelt támogatásának köszönhetően az OMSZ adatai az év elejétől szabadon hozzáférhetők – magyarázza a szakember. – A korábbi alacsony állami támogatás miatt folyamatos volt a bevételkényszer, ám azt már képtelenség volt ellenőrizni, melyik magánszolgáltató értékesíti saját szellemi termékeként a piacon az OMSZ adatait. Ha a saját adataiból készít rossz prognózist, azzal az ő hitelessége csorbul.

Már a magyarok sem beszélnek kevesebbet az időjárásról, mint az angolok. Az éghajlatváltozás szélsőséges eseményeket okoz: nyarat a télben, heves viharokat, villámáradást vagy hetekig tartó aszályt. Megbízható prognózist hét-tíz napra előre lehet készíteni, de azt sem minden esetben, mivel a meteorológiai modellek nem tudnak mikroklimatikus helyzeteket előrejelezni. Napsütés és kék ég olyan légköri helyzetben alakul ki, amelyik akár két hétre előre is biztonsággal megjósolható, a köd viszont nem. Az OMSZ-nek néhány évtizede 50, most 240 mérőállomása működik.

Nagy Gergely, az egyik magánszolgáltató tulajdonosa azt mondja: ha 2013-ban a meteorológiai törvény a tervezett formájában megszületik, megakadályozta volna az adatok szabad áramlását, minden hazai magánszolgáltató tönkrement volna. – Ma már nemcsak az OMSZ adatai állnak rendelkezésükre, a legtöbb nagyobb piaci szereplőnek, a technológiai fejlődésnek hála kiépülhetett a saját megfigyelőhálózata – mondta. A kérdésre, mennyiben befolyásolja jövőbeli működésüket a kormányrendelet, Nagy Gergely azt mondja: eddig is teljesítették az új jogszabályban foglalt szakmai feltételeket. Arról meg nem tehetnek a szolgáltatók, ha a hírportálok a kattintásszám növelése érdekében bulvárosítják, elferdítik az előrejelzéseiket. Ha a zivatar esélyét a hírekben világvégének állítják be, amit az emberek vészhelyzeti jelzésnek értelmeznek, az már nem a szolgáltató hibája. A médiaadaptációkra nincs hatásuk, ezekre a keretmegállapodásaik sem terjednek ki.

Nagy Gergely szerint bevételének többsége a hirdetésekből származik. – A piacon működnek a nyilvánosság által nem ismert, szakosodott cégek is – tette hozzá –, amelyek az energiaszektornak, a nap- és szélenergia-előállítóknak vagy a biztosítóknak készítenek előrejelzéseket. Ezek bevétele a miénk sokszorosa lehet.

 

Időjáráskarrier: médiaszemélyiségek ma már a tévés meteorológusok

A média az Országos Meteorológiai Szolgálattól nem kész időjárás-jelentést, hanem adatokat kap, mondja Papp Gabriella elnöki titkárság vezető. – Az már az általuk foglalkoztatott meteorológusokon múlik, hogyan rakják össze, de tény, hogy mindenki nagy mértékben támaszkodik a meteorológiai szolgálat prognózisaira – tette hozzá. – A vizuális megjelenítésért is a felhasználók felelnek. Ma már a kereskedelmi tévéknél sem az az elsődleges szempont, ami kezdetben, hogy az időjósok csinosak legyenek. A többségük már meteorológusokkal dolgozik. Akik nem azok, és még a pályán vannak – Barta Sylvia vagy Pataki Zita – idő közben beletanultak, sok segítséget is kapnak és építenek a szakmai prognózisokra.

Hogy az időjárás-jelentés milyen nagy karriert futott be, az is bizonyítja, hogy ma a tévés meteorológusok médiaszemélyiségek, celebek lettek. És többen meg is tudnak ebből élni – mondta Papp Gabriella.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában