Apáról-fiúra

2022.01.17. 13:40

A családi tradíció egyelőre még életben tartja a mesterségeket

Kaposvár lépten-nyomon változik: épületek újulnak meg, üzletek nyílnak és szűnnek meg. Vannak azonban amolyan biztos pontok, amelyek az évtizedek során semmit nem változtak. Ugyanott állnak és a tulajdonosok ugyanazt a tevékenységet végzik mint 30–40–50 évvel ezelőtt.

Turbéki Bernadett

Szabó Árpád egykor fiatalon abból a boltból szerezte be a reggelijét, amely már ötven évvel ezelőtt is az Anna utcai körforgalom északkeleti karéjában áll. Az egykori családi vállalkozást aztán nagy lendülettel vette át huszonöt évvel ezelőtt az előző tulajdonostól. Úgy gondolta, nem változtat a tradíción: nem nyit belőle turkálót vagy drogériát, inkább felfejleszti az élelmiszerüzletet. – A háború utáni első boltok egyike ez volt Kaposváron – mondta. 

Fotók: Lang Róbert

– Kellemes érzés, hogy az ember át tud venni egy ilyen nagy hagyományokkal rendelkező üzletet. A tradíció bevásárlói és forgalmi alapot adott, hiszen sokan ismerték a sarki Koko ABC-t – mondta Szabó Árpád, akinek még sosem kellett azon gondolkodnia, hogy lehúzza a rolót. – Nagy segítség, hogy a tulajdonosa lehetek, így nem kell folyamatosan emelkedő bérleti díjat fizetnem. Az általam bevezetett fejlesztések, valamint a hétvégére és az ünnepnapokra kiterjesztett nyitvatartás is a fennmaradást szolgálják. Az üzlettulajdonos továbbra is fantáziát lát abban, hogy a bolt ellássa korábbi feladatát, ám egyelőre nincs a családjában, aki tovább vigye az ABC tradícióit. 

Lenézett szakma volt 

Egy élezésre váró vadásztőrt tettek a pultra Mogyorósy Mihály üzletében, aki fiával és feleségével a Teleki utcából csupán egy ugrásnyira költözött úgy harminc évvel ezelőtt jelenlegi munkahelyére. Élező-köszörűs műhelye és a hozzá tartozó kis bolt azóta biztos pontja a városnak. A családi vállalkozást 1903-ban Győrben alapította Mogyorósy Mihály nagypapája. A család az államosítás szelével került Kaposvárra. A jelenlegi mester nagybáty­jától örökölte a tevékenységet, 1966-ban tett mestervizsgát. 

– Ez egy lenézett szakma volt, egykor a köszörűsök kézikocsival jártak házról házra és kiabálták, hogy „ollót, beretvát, köszörülni valót!” – mosolygott maszkja mögött Mogyorósy Mihály. – A feleségem az OTP-ben dolgozott. Amikor az egyik kolléganője megtudta, hogy mi a szakmám, viccesen megkérdezte, milyen színű taligám van. Mondtam neki, hogy piros. Tudtam, hogy arra a kézikocsira gondolt, amely a köztudatban forgott a köszörűs foglalkozáshoz. Aztán egyszer lelassítottam mellette a Ladámmal, amikor láttam, hogy nagy csomagokat cipel az állomásra. Felajánlottam neki, hogy üljön be a „taligába”, elviszem... – emlékezett vissza a régi történetre a Kaposvár szívében dolgozó mester. 

– Sajnos nem népszerű szakma ez, balesetveszélyes is, minden éles, szúr, vág, többször sikerült megsértenem magam, és van, amit a mai napig nem engedek a fiamnak, mert veszélyes – mesélte a megye egyetlen köszörűse, aki úgy látja, esély sincs utánpótlásra, hiszen ezt a szakmát egy iskolában sem tanítják már. Sikerének titkát szorgalmában látja és abban, hogy nála mindig a megrendelőnek van igaza. Fia közgazdasági szakközépiskolát végzett, jól boldogul angolul, mégis a családi vállalkozást választotta, ahol a speciális gépek között érzik jól magukat, amelyek között 1939-es kés- és ollóélező gép is van. Felesége a könyvelési feladatokat látja el a sok éles eszköz között. 

Teljes az összhang 

A Láng család is hasonlóképpen működik együtt, alig pár méterrel a köszörűsműhely melletti üzletükben. Négyen is dolgoznak a családból a boltban, amely negyven éve áll ugyanazon a helyen. – Nem mindig értünk egyet abban, hogy mi legyen a vacsora, de a munkában teljes az összhang közöttünk – mondta Láng Róbert, aki édesapjától, Láng Bálinttól tanulta a szakma csínját. Testvére, Láng Anita is gravíroz vagy kulcsot másol, ha kell. Úgy vélik, izgalmas szakmájuk van. 

– Készítettünk már újszülötteknek és szerelmeseknek is egyedi lakatokat, de a kihívás abban van, ha speciális felkéréseket kapunk, mert autóban rekedt valaki, vagy éppen a kulcsát zárta be – mondta Láng Róbert. – A rendőrség nem egyszer kért már fel, hogy akár egy filmbéli specialista, nyissak ki zárakat hatósági személy jelenlétében, mert ők nem értettek hozzá. Mindig arra törekszem, hogy a legkisebb roncsolást végezzem, de ez gyakran kikerülhetetlen. Izgalmas feladat a zárak szét- és összeszerelése is. A napokban egy barátom oldtimer autójához készítettem pótkulcsot, és az egyik áruházlánc krampampuli szettjébe is mi gravíroztuk bele a márkajelzést – mondta Láng Bálint, miközben, testvére, Anita már vette is le a polcról, hogy megmutassa a terméket. 

A Láng családban is szülőről gyermekre öröklődött a szakma, ám egyelőre nem tudják, lesz-e utánpótlás, mert eddig senki nem jelezte, hogy náluk szeretne tanulni. Láng Róbertnek két lánya van, akik közül még nem tudják, szeretné-e valaki továbbvinni a szakmát, amelyet egyre kevesebben művelnek.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában