Dalba foglalhatnák ma is a füredi szőlőhegy levét

A szőlőművelés hagyományai évszázadokra nyúlnak vissza a térségben, idézte fel Göncz Gábor borász, aki a bírálókkal és Kurucz János főszervezővel együtt a szívügyének tekinti a kaposfüredi borversenyt. 2001-ben rendezték meg az első megmérettetést, most a 21.-nél tartanak, mert tavaly a koronavírus-járvány közbeszólt. 

Göncz Gábor több mint 30 éve foglalkozik borászkodással, a toponári Medvés-dűlői ezer tőkéjén termett szőlőből készít olyan borokat, melyekre méltán büszke. Villányban végzett borbírálóként, és hosszú percekig tud arról beszélni, hogy milyen a jó bor, milyen szempontokat vesz figyelembe a zsűri. Ha a titkosan kezelt borminták tiszta, üde képet nyújtanak, akkor jöhet az illatolás, hozza-e a gyümölcsösséget és a fajtatisztaságot, és a kóstolással a garatban megforgatott bor ízvilága megfelelő-e. A ponthatárok jelölik ki, hogy melyik bor nyerhet bronz, ezüst vagy arany minősítést. 

– A borászat ősi mesterség, s egyben rabszolgamunka, hiszen az év 365 napján foglalkozni kell a szőlővel és a borral – mondta lapunknak Göncz Gábor. – Hamarosan a metszés ideje jön el, és ilyenkor, január harmadik hetében tartjuk a térség első régiós borversenyét is Kaposfüreden. 

A borász elmondta: leginkább Belső-Somogyot érinti a borverseny, azonban a megye minden pontjáról neveztek már borászok. A járvány előtt 11 hegyközség 140 résztvevője szerepelt a nevezési listán, most inkább a környékbeli kertbarátokat és szőlősgazdákat igyekeznek összefogni. A vírus miatt jóval szűkebb körben és visszafogottabban készülnek, mint ahogy a korábbi években megszokhatták. Azért 60 és 100 közötti nevezési mintával az idén is számoltak. A térségben vannak még olyan direkt termő szőlőfajták, melyekkel az idősebb gazdák szívesen foglalkoznak, ezért hagyományosan több kategóriát tartanak fent a versenyen. A környéken sokan termesztenek otellót, de leginkább az olaszrizling és a kékfrankos dominál. 

Dédapjától örökölte a borászat szeretetét Göncz Gábor 

 

A tavalyi nagyon száraz évben a termés jó volt, ha a mennyisége kevesebb is, ítélte meg Göncz Gábor. Éretten, szép cukorfokkal érkeztek be a minták, azonban néhol túlérett néhány fajta, és ez már a savakat veszélyeztetheti. Betegség nem sújtotta a tőkéket, így a gazdáknak kevesebbet kellett költeni növényvédelemre. Az idei télen hidegebb időjárás kellene, hogy a kártevők biztonsággal elfagyjanak. Göncz Gábor a családból hozta a borászat szeretetét, dédnagyapja a gigei szőlőhegyen művelte a birtokát. Később Göncz Gábor Ropoli Csaba rendőr kollégájától tanult sokat a borászati szakmáról, annak somogyaszalói szőlőjében. Nála jelenleg chardonnay, olaszrizling, kékfrankos és cabernet sauvignon terem. 

Fotó: Lang Róbert