Tisztelgés

2022.01.16. 17:48

Gyalogtúrával tisztelegtek a doni hősök emléke előtt Marcaliban

Már több alkalommal szervezetek emléktúrákat a doni hősök és áldozatok tiszteletére.

Kiss Kálmán

Az elmúlt esztendőben a pandémia miatt elmaradt, ezért az idén nagy várakozás előzte meg a gyaloglást, melyet a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület, a Marcali Természetjárók Baráti Köre hirdetett meg. A több mint tíz kilométeres út kiindulópontja a Boldog II. János Pál pápa téren álló második világháborús emlékmű volt, ahol Szaka Zsolt, egyesületi elnök, túravezető köszöntötte a megjelenteket és beszélt a túra jelentőségéről, majd ismertette az útvonalat. Ezután Forgó Ferenc, ipartestületi tag, egykori katonatiszt adott rövid összefoglalót a 2. magyar hadsereg történetéről, szervezeti felépítéséről, harcairól és veszteségeiről. Elmondta, hogy az 1943 elején elszenvedett doni áttörés katonai veszteségeit, az elesettek, sebesültek, eltűntek és fogságba esettek pontos számát még napjainkban sem tudják pontosan megállapítani a történészek, csak különféle becslések vannak. A résztvevők a doni áttörés 79. évfordulójához kapcsolódva mécsesek gyújtásával, főhajtással emlékeztek a somogyi, köztük a Marcali és a környékbeli áldozatokról. Ezt követően a ragyogó időben  közel harminc természetbarát vágott neki az emléktúrának, amely a Kaposvári utcán át a gyótai földúton keresztül haladt. Majd az elkerülő utat keresztezve a vasúti síneken folytatta menetét az egykori bizei vasúti megállóhelyig, amelyet ma már birtokba vett a természet és mindössze csak egy kopott tábla „őrzi” emlékét. A bakterház történetét, jelentőségét, illetve a gyótai uradalomban folyó erdészeti tevékenységet H. Rádics Márta helytörténeti kutató idézte fel. 

A rövid pihenőt követően, a társaság Bize irányába fordult, és haladt el az egykori „Pusztaszentegyház” mellett, amit napjainkban csak egy szántóföld közepén lévő bokros terület jelez az arra túrázóknak. A csoport ezután déli irányból ért a településre és az 1858-ban, neoklasszikus stílusban épült, Szent Vendel tiszteletére fölszentelt templomhoz vonult. Itt ismét H. Rádics Márta beszélt röviden Bize múltjáról, a templom, illetve a világháborús emléktáblák történetéről. Majd meglepetésként egy, a Don vidékéről származó, írásos emléket mutatott be a jelenlévőknek, amelyet Csurgai Sándortól, egy volt katonától kapott és melynek mindkét oldalán szárított virágok tanúskodnak az egykori hadszíntérről. A templom előtt álló, 1869-ben Radavics József és Bizvor Örzse által állíttatott kereszt hátoldalán lévő világháborús emléktábláknál ismét mécseseket gyújtásával tisztelegtek a túrázók a bizei bakák emléke előtt. A csapat ezután a kerékpárúton tért vissza Marcaliba. A lemenő nap fényében az idő is egyre hidegebbre fordult, így a megtett napi menettáv és a hőmérséklet emlékeztetett minden résztvevőt arra, hogy mit is élhettek át annak idején a Don-kanyarban azok a katonák, akiknek -40 fokban is helyt kellett állniuk, miközben nemcsak az elemekkel, hanem az ellenséggel is meg kellett küzdeniük.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában