Kutatás

2022.01.25. 16:00

Gyökereit keresi a tanár

Múlt év őszén közölt lapunk egy portrét Véber Józsefnéről, az akkor hatvanéves nagybajomi Kékmadár Gyermekotthon egykori munkatársáról, aki első és egyben utolsó munkahelyéről negyven év után vonult nyugdíjba.

L. S.

 Az asszony volt segédgondozó, csecsemő- és kisgyermekgondozó, óvónő, csoportvezető, s közben nevelőszülő lett. A tanúságtételnek is beillő, megrendítő vallomásra felfigyelt egy hajdani állami gondozott is, aki a szociális szférában dolgozik, és beugrott neki: egyik ismerőse a nagybajomi otthonban nevelkedett. 


Rögtön értesítette is, így jutott el az információ a 46 évvel ezelőtti, egykori nagybajomi gondozotthoz, aki jelenleg tanárnőként keresi kenyerét a fővárosban, gyermekei 10, illetve 18 esztendősök. Felvették a kapcsolatot Vébernével, s hamarosan Nagybajomba utaznak, hogy a tanárnő megmutathassa gyermekeinek, hol élt mozgáskorlátozottként. Arra is kíváncsi, miként fejlődött, milyen volt a gyermekkora. Merthogy nem ismeri a múltját; gyökerek és emlékek, kötődések nélkül pedig nehéz a lét. Már felvették a kapcsolatot Bodri-Széll Gabriellával, a Kékmadár Gyermekotthon vezetőjével, s nyugdíjas munkatársaival, hogy keresgéljenek a régi fényképek, fejlődési naplók között, elevenítsék fel a közös élményeket a hirtelen előkerült „kislányról”, akit ugyan látogattak akkoriban a szülei, s azért adták otthonba, mert mozgáskorlátozottsága miatt nem merték vállalni a nevelését.  
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában