Beszélgetés

2022.01.26. 09:00

Minél messzebb sodor az élet, annál erősebbek a gyökereink

Németh Julianna, a Somogyiak Baráti Körének elnöke Somogyvár szülötte. Gyógypedagógusi munkáját több évtizeden keresztül végezte nagy szakértelemmel és hivatástudattal. A Budapesten működő kör érdekében kifejtett koordináló-szervező tevékenységét Somogy Polgáraiért díjjal ismerte el a megyei közgyűlés. A szülőföld vonzásán túl múltról, jelenről, tervekről beszélgettünk.

Lőrincz Sándor

– Mit adott Önnek e történelmi levegőjű település? 
– A gyermekkor meghatározó élményeit egy életen át őrizzük. Az otthont Somogyvár jelentette, hiszen itt szereztem első tapasztalataimat a világról, amelyek örökre a szívembe vésődtek. Szülőfalumhoz erős érzelmi szálak fűznek ma is. Mindig örömmel jövök haza, de a gyerekeim és az unokáim is. Iskoláskoromban sokat játszottunk Kupavár dombján. Akkor még nem sejtettük, milyen kincseket rejt talpunk alatt a föld. Az apátság régészeti feltárásában családom több tagja részt vett, így még nagyobb büszkeséggel tölt el, hogy Somogyvár nemzeti emlékhely lett, és őrzi Szent László király és Koppány vezér örökségét. További büszkeség a Széchenyi-kastély, amelyben gyógypedagógusként dolgoztam, és a gyönyörű katolikus templom, amelyben megtalálható az országosan is egyedülálló, kétmanuálos, tizenhat regiszteres barokk orgona. De életem elképzelhetetlen volt a dombok, az erdők, a patakok, források, az oszói „hegy” és a rokonok, iskolatársak, barátok nélkül. 


– S a család? 
– Édesanyám és anyai felmenői tősgyökeres somogyváriak voltak, édesapám Zalából került ide. Amikor összeházasodtak, semmijük sem volt, hitelre csináltattak asztalt, ágyat, és bérlőként cselédházban laktak. Ahhoz, hogy a nincstelenségből kilábaljanak, és vigyék valamire, életük a szakadatlan munkáról szólt. Ebben nőttünk fel a húgommal. Én voltam az első diplomás, ez szüleim részéről sok áldozattal járt, melyért hálás vagyok. 


– Kisebb-nagyobb települések meghívottjaiként kirándulnak e szép tájú vidékre, de olykor Önök is vendégül látják a somogyiakat. A gyökerek nem szakadnak el soha… 
– Számunkra a somogyiság olyan, mint a napfény, a levegő vagy a csillagmilliárd az égen. Ha rápillantunk a térképre, szemünk önkéntelenül a Balatont keresi, és alatta Somogyot. A járvány ellenére tavaly is sokszor látogattunk ide. Nagy sétát tettünk Fonyódon, Balatonbogláron, vendégségben voltunk Somogyváron, Lengyeltótiban, fürödtünk Csisztán, főztünk Balatonberényben, kiállítással mutatkoztunk be Szőlősgyörökben, Csurgón, Kaposváron, Balatonszárszón. Budapesti programjainkra mindig érkeznek Somogyból résztvevők, legyen az múzeum- vagy füvészkert-látogatás, városnézés, kiállításmegnyitó vagy dunai hajózás. Legutóbb megalakulásunk 40. évfordulóját ünnepeltük Budapesten a Stefánia Palotában, amelyen szép számmal vettek részt somogyi fiatalok és idősek egyaránt. Decemberi, ferencvárosi ünnepségünkön Balatonszárszó volt a díszvendég. 


– Milyen szerep jut ebben a helyi polgármestereknek, képviselőknek? 
– A somogyi polgármesterekkel, de a megyei közgyűlés elnökével, Kaposvár polgármesterével és Somogy megye kormánymegbízottjával, valamint munkatársaikkal is jó a kapcsolatunk, rendezvényeinket támogatják. Sok meghívást kapunk hagyományőrző programokra, Szőlősgyörökben a Gárdonyi Gézához kapcsolódó események társrendezői lehettünk, a szántódi írótalálkozón előadókként működtünk közre, s anyagilag segítettünk egy-egy rászoruló családot Niklán, Buzsákon, Csurgón és Balatonszárszón is. 


– Végzettség és pozíció szerint is szerencsés összetételű a kör, hiszen van exminiszterelnök és nyugalmazott miniszter, államtitkár tagja éppúgy, mint színész, néprajzkutató vagy történész. A szülőföld szeretetén kívül mi a legfőbb összetartó erő? A szellemi-kulturális-lelki értékőrzés és -gazdagítás? 
– Természetesen. Büszkék vagyunk neves tagjainkra, de a körben nem a végzettség a mérvadó, hanem a somogyiság. Mert minél távolabbra sodor bennünket sorsunk, a szülőföld emléke annál élesebben él valamennyiünk szívében. Mindenki tehetsége, tudása, ideje és lehetősége szerint vesz részt a közösség életében; a programok zömét a tagok szervezik, s a rendezvényeken szívesen közreműködnek előadással, versmondással, énekkel, zenével, rajzzal, fotóval, festménnyel, szervezőmunkával. 


– Igencsak ráférne a fiatalítás a körre. Milyen pozitív eredményekről számolhat be e téren? 
– Az év végén 200 tagja volt a szervezetnek, akiknek majdnem fele 70 éven felüli. Ez jellemző más egyesületekre is, mert az aktív dolgozóknak más elfoglaltságaik vannak, a fiatal nyugdíjasokat pedig várják az unokák. Mi, ha lassan is, de „fiatalodunk”. Míg a legidősebb tagunk 99 éves lesz áprilisban, addig a legfiatalabb társunk 30 múlt szeptemberben. 


– Hogy alakul az idei programjuk? 
– Minden a járványtól függ. Tervezünk kiállítást Fonyódra, Marcaliba, Lengyeltótiba; ezek mind jó lehetőségek arra, hogy megismerjük az adott települést, szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki a helyi polgármesterekkel. Somogyon kívül az ország más városaiba is ellátogatunk, és a hagyományos programjainkat – farsang, karácsony – is szeretnénk megvalósítani, figyelve valamennyiünk név- és születésnapjára. 
 

Zsíros kenyér 


A szülőföld szeretetén túl összetartó erő a most már valóban baráti körként működő közösség színes élete is; jólesik együtt túrázni, vitorlázni, várost nézni, kiállítást rendezni, kulturális és tudományos rendezvényeken részt venni, vagy mint legutóbb: zsíros kenyér mellett csendesen beszélgetni. 
 

Társuk alatt beszakadt a jég 


Az elnök asszony elmesélte azt is, hogy karácsonyi ünnepségükre 99 éves alapító tagjukat kérték fel, aki szívesen vállalkozott a gyermekkori emlékek felidézésére. A járvány miatt féltették, ezért videófelvétel készült. Igen ám, de aki a telefonban gond nélkül egy óra hosszat is képes folyamatosan beszélni és énekelni, az a felvétel kezdetén leblokkolt, ám így is nagyszerű videó született. Az ünnepség résztvevői párás szemmel nézték-hallgatták a visszaemlékezést arról, hogy 6 éves korában társuk alatt beszakadt a jég, és hónapokig feküdt tüdőgyulladással. A családnak az volt a legnagyobb karácsonyi ajándék, hogy ő akkor életben maradt. 
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában