Rémálom volt a szilveszter négylábú kedvenceinknek

Napok óta megállás nélkül csörög Boncz Edit telefonja. A Kutyatár Természet- és Állatvédő Egyesület elnöke azt mondta: tíz éves működésük legrosszabb szilveszterén vannak túl, rengeteg kutya tűnt el. Város­szerte egymást érték a tűzijátékozások, petárdázások. 

– Sokan nem tudták megakadályozni, hogy ebük világgá fusson – mondta. – A szerencsésebbeket a járókelők meglátták és biztonságos helyre vitték, amíg a gazdit megtalálták, de sajnos egy németjuhász már nem térhet haza, mert elütötte a vonat a tüskevári városrészben – tette hozzá az állatvédő szervezet elnöke. Megjegyezte: olyan esetről is tudnak, mikor egy bent tartott agár a bezárt ablakot kitörve próbált menekülni, már rajta sem tudtak segíteni. A korábbi szilveszterek sem voltak sokkal kevésbé zajosak, egy golden retriever épp egy év múltán került elő és juthatott haza gazdájához. 

Boncz Edit elmondta: a napokban megtalált kutyák többsége rendelkezik chippel és haza tudják juttatni mindet. Kiemelte: nem csak a kutyákra, macskákra, hanem a vadon élő állatokra és a madarakra is rossz hatással van a tűzijáték és a petárdázás. 

– Remegés, reszketés jellemző az állatoknál, szoronganak az ismeretlen hanghatásoktól az érzékenyebb idegrendszerű kutyák és macskák – mondta Garamvölgyi Rita kaposvári állatorvos. Hozzátette: az ebek próbálnak a hangtól, fénytől messzebb kerülni és ilyenkor rengeteg szökik el otthonról. – A legfontosabb, hogy biztonságos helyre vigyük az állatot, nagyon sok készítmény van, amelyek gyógynövény tartalmúak és nyugtatják a kutyát – emelte ki az állatorvos. Megjegyezte: az újév első napjaiban általában talp-, talppárna-, lábvégsérülés miatt visznek hozzájuk állatokat. Kezeltek olyan kutyát is, amelynek nem volt már bőr a talpán, körmei is letörtek. 

Nem csak Kaposváron és környékén, hanem a megye többi részén is találkozni lehetett kóborló ebekkel. – Két kutyát találtunk, szerencsére mindegyik hazakerült a gazdájához – mondta el Biczák Balázs, a Barcsi Természet- és Állatvédő Egyesület elnöke. Hozzátette: tapasztalták, hogy városszerte számos ingatlan udvarán tűzijátékoztak, de nem volt ritka a petárdázás sem. 

– Tragédia volt ez a szilveszter, fel vagyok háborodva, hogy ilyet meg lehet csinálni – mondta el Vörös Zsuzsa, a Siófoki Állatvédő Alapítvány vezetője. Hozzátette: folyamatosan kerülnek be hozzájuk riadt állatok, s csak minden másodikban volt chip. – Több kutya zárt helyről tört ki. Rettentően megijedtek, s nagyon nehéz őket befogni, mikor sokkos állapotban vannak – tette hozzá Vörös Zsuzsa. Megjegyezte: még az idős, süket kutyák is érzékenyek a tűzijátékra, érzékelik a hanghatások rezgéseit. 
 

Tilos ezután hosszabb időre láncra verni a kutyákat 

Egy új rendelet szerint minden önkormányzatnak rendelkeznie kell saját ebrendészeti ellátással vagy szerződéssel. Fontos módosítás, hogy minden ebrendészeti vagy gyepmesteri telepnek kötelező lesz sorszámozott, időren­di nyilvántartást vezetnie a befogott, illetve leadott állat fajáról, fajtájáról, ivaráról, koráról ismertető jegyéről, egyedi azonosítójáról, immunizáltságáról, valamint a befogás körülményeiről. Az egészséges állatokat 14 helyett 45 napig kell eltartani. Az állatokat mikrochippel megjelölve, veszettség ellen beoltva, ivartalanítva vagy ivartalanítási kötelezettséggel, féreghajtóval kezelve, írásbeli megállapodással lehet majd örökbe adni. A gyepmesteri vagy ebrendészeti telep Magyarországon bejegyzett szervezettől nem kérhet pénzt azért, ha egy állatot el akarnak vinni tőlük. A szabályozás kitér arra is, hogy a kutyákat tartósan tilos megkötni, de ha átmenetileg mégis szükséges, akkor az állat méretéhez viszonyítva ehhez mekkora láncra van szükség. 

Boncz Edit elmondta, üdvözlendő, hogy a kormányzat ekkora figyelmet fordít erre az elhatalmasodott problémára. Kiemelte, az állatvédő szervezetek korábban sokat egyeztettek a kormánnyal és konkrét tervekkel álltak elő azért, hogy a kóbor állatok helyzetét minél hatékonyabban meg lehessen oldani. 
Másfél milliárd forinttal támogatja a kormány az állatvédelmet, erről a Magyar Közlönyben jelent meg a határozat. Ivartalanításra, férőhelybővítésre, működési költségre a civil állatvédő szervezeteknek félmilliárd forint áll rendelkezésre. A megyei jogú városok önkormányzatainak 450 millió forint jut férőhelybővítésre és ebrendészeti telepek korszerűsítésére. 
 

Fotó: Lang Róbert