Elismerés

2022.01.26. 12:19

Szolgálni és szeretni: egyetlen mondatban elfér az élet lényege

Az esélyegyenlőség előmozdítása terén végzett kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként Esélyteremtésért díjat adományozott Kásler Miklós, emberi erőforrások minisztere Éhmann-né Antal Erzsébetnek. A Kéthelyi Integrált Szociális Otthon nyugdíjba vonuló igazgatójával beszélgettünk hivatásról, szolgálatról, s arról, hogy miként lehet újra talpra állni a kiégési szindrómát követően.

Lőrincz Sándor

– Ha végzettségei, képesítései lajstromát áttekintjük, azt tapasztaljuk: mindegyik az emberre koncentrál, hiszen aneszteziológus szakasszisztensként végzett, diplomás ápoló lett, de szociálpedagógusi végzettsége is van. Irányított pedagógusokat is, és utolsó munkahelyén intézményvezetőként szervezte a szociális otthon mindennapjait. Honnan az érdeklődés e terület iránt? 

– Családból ered az indíttatásom, ami a humán ellátás felé vezényelt. Odahaza természetes dolog volt, hogy a bajban lévőknek segítő kezet nyújtsunk. Nagyanyám azt mondta, hogy adni mindig nagyobb öröm, mint kapni. Szerinte a hívő embereknek belső indíttatásukból adódóan mindenkor kötelességük az elesettek segítése. Azt is tőle tanultam, hogy a segítséggel, az adakozással pedig ne kérkedjünk. Szerencsére ilyen szellemiségben nőttem fel, és igyekeztem továbbadni ezt a nézetet gyermekemnek is. 

 

– Számos elismerést kapott az elmúlt évtizedekben. Az Esélyteremtésért díj felfogható e hivatás csúcskitüntetésének? 

– Igen, valóban hivatásom csúcskitüntetése, és örülök, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Somogy Megyei Kirendeltségének igazgatója észrevette erőfeszítéseimet, s felterjesztett e rangos elismerésre, ami nagy megtiszteltetés volt számomra, különösen azért, mert évente mindössze négy szervezet vagy természetes személy kaphatja meg a szociális munka napja alkalmából. Sajnálatos módon az idei díjátadó ünnepséget a járványhelyzet felülírta, de így is nagy elismerésként élem meg. 

 

– Visszatekintve életére, mi volt a szakmai ars poeticája? 

– Amare et servire, vagyis: szeretni és szolgálni. Úgy vélem, ebben a mondatban benne foglaltatik minden, ami számomra a legfontosabb. 

 

– Néhány napja nyugdíjas. Milyen érzésekkel adta át a stafétát utódjának, nehéz volt kilépni a kéthelyi intézmény kapuján? 

– Nyugodt lelkiismerettel adtam át a „stafétabotot”. Egy jól szervezett, szakmailag magas szinten működő intézményt hagytam magam mögött. Az új kihívásoknak – gondolok itt a TL, azaz a támogatott lakhatási formára való részleges átállásra –, minden tekintetben meg tudtunk felelni. Ennek a sikernek főszereplői a kollégáink voltak, akik megértették és a lakókkal is megértették, hogy a TL-házban sokkal önállóbbakká tudnak válni. Lakóink és hozzátartozóik kezdeti félelmeit az ott dolgozók csodálatos módon oldották fel. Köszönet és hála illeti őket mindezért, de nem elhanyagolható a háttérben dolgozók tevékenysége sem, hiszen az ő munkájuk is közrejátszott abban, hogy zökkenőmentesen került sor a kiköltözésre. Gondolok többek között a műszaki, a szakmai, a gazdasági, illetve az élelmezési osztály valamennyi dolgozójára. 

 

– S a lakóktól hogy búcsúzott el? 

– Az még hátravan. Sajnos a pandémia miatt ez sem terveim szerint alakult, de arra törekszem, hogy mindenkitől személyesen búcsút tudjak venni. 

 

– Ha újra kezdhetné, mit csinálna másként? 

– Szerencsére azt mondhatom, semmit. Munkahelyeimen minden esetben minőségi munkavégzésre törekedtem, a segítés és a támogatás volt számomra a legfontosabb. Most is ezeket az irányelveket tartom a legfőbb értékeknek. 

 

– Azoknál, akik az emberekért áldozzák az életüket, gyakran előfordul, hogy a család háttérbe szorul. Ön jelen tudott lenni otthon is? 

– Sajnos csak részben lehettem jelen a családom számára. Férjem betegségéből adódóan korán inaktívvá vált a munkaerőpiacon, de odahaza csodálatos módon egyesítette az apa-anya szerepeket. Így gyermekem nem érezte az anyai jelenlét hiányát. Amikor viszont együtt volt a család, igyekeztünk minél tartalmasabb életet élni. Büszkén mondhatom, hogy a mai napig is összetartó, bensőséges viszonyt ápolunk egymással. 

 

– Most, immár nyugdíjasként kire, mire fordítja szabadidejét? Vannak restanciái? 

– Hogyne lennének, s jó is volna végre elmaradt teendőim számát csökkenteni, de erre még várnom kell. Nagyon szeretek olvasni, de a kiolvasatlan könyvek csak gyűlnek. Emellett sajnálatos módon családon belül, de a környezetemben is olyan elesett emberek élnek, akik várják segítségemet. Szakmai tudásomat a betegágy mellett, illetve oktatási tevékenységben is próbálom átadni. Amikor viszont „szabad­időm” lenne, akkor karitatív teendők sora vár rám. 

 

Kitüntetett figyelem 

 

A szekszárdi születésű szakember életében az egészségügy, az oktatás és a szociális szféra egyaránt megjelenik, jóllehet, életművének csúcsa a kéthelyi szociális otthon élén hittel, lelkesedéssel, mély empátiával és szeretettel végzett szolgálat, amely a fogyatékkal élők felé irányult – kitüntetett figyelmet fordítva az emberi méltóság védelmére, az ellátottak érdekében kifejtett hatékony érdekérvényesítésre, illetve az esélyegyenlőség folyamatos biztosítására, a különféle tevékenységi körök gazdagítására. Az ellátottak fő terepe a manuális foglalkozás, mely során gyertyaöntéssel, varrással, korongozással piacképes termékek készülnek, de a mentálhigiénére is átlagon felüli figyelmet fordítanak a munkatársak, a lelki gondozás révén a hit, a vallásgyakorlás is nagy erőt jelent a gondozottaknak. Azt mondja, aki a segítőszakma bármelyik szegmensében tevékenykedik, az találkozott már a „burnout szindrómával”, illetve megélte már a kiégés okozta tüneteket. 

– Ahogy szoktam mondani: „Új nap új erő ad”. Ez a mondat arra inspirált naponta, hogy megerősítsem magamat abban, valakinek valahol rám szüksége van. Ez a tudat felülírt minden negatív érzést. 

 

 

Fotó: MW

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában