2022.02.12. 11:30
Őseik után kutatva találtak egymásra
Nemrég fejezte be az ősei után közel egy évtizedig tartó kutatást a szabási Marton Kálmánné, Herbai Klára, aki egészen az 1700-as évekig vezette vissza családfáját.
Rajtuk kívül mindössze egy család büszkélkedhet a faluban azzal, hogy a felmenőik több generáción át a településen éltek, évszázadokra visszamenőleg azonban rajtuk kívül más nem ismert.
Egy négyzetméteres papírkartonon sorakoznak az elődök nevei az asszony otthonában.
– Már a XVIII. század eleji egyházi feljegyzésekben is szerepel Herbai – mondta. – Róla azonban nem sikerült teljes bizonysággal kiderítenem a rokonságot. Az általam is ismert legrégebbi ősöm, Herbai Mihály kisnemes a XVIII. század közepén élt Szabáson.
Hogy a kutatást Marton Kálmánné szinte történészi alapossággal végezte, azt a nevekhez fűzött magyarázatok is bizonyítják, esetenként egy-egy történettel is kiegészítve a bemutatást. – A szüleim elbeszéléseiből már gyerekkoromban voltak ismereteim még az ükszüleimről is, azonban sokáig nem foglalkoztatottak a felmenőim. Még akkor sem, amikor a hetvenes évek végén a nővérem elkezdett foglalkozni velük és megpróbálta velem is megosztani az információit.
Aztán 2012-ben Szabás honlapján olvastam a Párizsban élő Takács András bejegyzését az egykoron itt élt rokonairól, amelyben felmerült az én családnevem is. Az írás kellően felcsigázta az érdeklődésemet, ezért felvettem vele a kapcsolatot. Miután beavatott az addigi kutatásaiba, én is megszállottja lettem az ügynek.
Ettől kezdve megosztottuk egymással az ismereteinket, amelyekből az is kiderült, hogy sokadik unokatestvérek vagyunk – avatott be.
Marton Kálmánné azt is elmondta, hogy a fellelhető anyakönyvek és egyházi dokumentumok áttanulmányozása során nem csupán a családja történetével kapcsolatos adatokra bukkant, de azok több esetben módosították illetve kiegészítették a Szabás múltjára vonatkozó eddigi ismereteket is.
A Magyar Nemzeti Levéltártól kapott tájékoztatás szerint egyébként az utóbbi időben ismét kedvelt téma lett a családkutatás, a kormány 2020. decemberi határozata pedig Családtörténet Kutatóközpont létrehozásáról is határozott.
A levéltár igazgató-helyettesétől, Germuska Páltól megtudtuk, hogy az általuk működtetendő szervezet megalakítása már folyamatban van, de még több jogszabályt is hozzá kell igazítani vagy megalkotni ahhoz, hogy ténylegesen megkezdhesse a tevékenységét. A legfontosabb feladatuk a fellelhető, a már részben vagy még nem digitalizált dokumentációk egységesítése, amely nagyban megkönnyíti majd a családjaik múltja után kutatók dolgát…