Fotók és videó

2022.03.25. 19:00

Megújult székesegyházban találhatunk rá Isten irgalmára

Felszentelték a kívül-belül megújult kaposvári Nagyboldogasszony templomot pénteken. A székesegyház két év alatt, állami támogatásból 2 milliárd 100 millió forintból készült el. Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár az eseményen elmondta, az elmúlt időszakban több mint 3000 templom újult meg a Kárpát-medencében.

Marosi Gábor

Fotó: Lang Robert Kaposvar

Az 1886-ban épített városi plébániatemplom, amely 29 éve püspöki székesegyház, történetének legnagyobb felújításán esett át az elmúlt két évben. Az épület teljes tetőszerkezete megújult, a régi fedélt szürke cserépre cserélték, a homlokzatot egyszerű csontszínűre festették – ismertette a szentmise előtt a beruházás részleteit Mohay Gábor a Kaposvári Egyházmegye főépítésze.

 

– A sekrestye 20. századi bővítményeit lebontottuk és korszerű, nagyobb sekrestyét építettünk. A belső felújítás lényeges eleme a kibővített és egységes szentély, ahol a klérus nagyobb része is helyet tud foglalni – hangsúlyozta Mohay Gábor. Világosabb és barátságosabb belső teret nyertek azzal, hogy az épület tetejét 28 helyen „kilyukasztották” és a természetes fény átjárhatja a templomot. A székesegyház teljes egésze új kőlap burkolatot kapott, a meleget padlófűtés biztosítja. A padok és a hangszigetelt gyóntatószék valódi tölgyfából készült. A főépítész kiemelte, az ólomüveg-ablakokat kiszedték a helyükről, megtisztították, a hiányzó elemeket pótolták, korszerűsítették az ólomsíneket, majd acélkeretben helyezték vissza a színes alkotásokat. Az eseményen elhangzott, a 230 éves, fából készült Madonna-szobrot is restauráltak, valamint újjáépítették és korszerűsítették a 44 regiszteresre bővített, három manuálos hagyományos orgonát.

 

Varga László megyéspüspök a szentmisén kiemelte, a felújított székesegyház az ég felé emeli a tekintetet. – Mi csak restaurálunk, Isten viszont mindig újjá teremt. Ahogyan ez a templom megújult, ugyanúgy kell megújulnia az egyház tagjainak is – hangsúlyozta Varga László. – A nagyböjt a megtérés és a megújulás ideje. Ezen az ünnepen azért imádkozom, hogy lélekben újjászületve, szívükben megújult testvérek töltsék meg ezt a templomot. Legyen ez a hely mindenki számára vonzó, hogy rátaláljon Isten szeretetére és irgalmára – mondta a megyéspüspök.

 

 

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár hangsúlyozta, püspöki székhelyek újulnak meg és korszerűsödtek korábban Győrtől Szegedig, Szombathelytől Debrecenig, Pécstől Egerig, Esztergomtól Kalocsáig. Az elmúlt időszakban több mint 3000 templom újult meg a Kárpát-medencében és több mint 200 új épült. – Ezek a beruházások a hitet szolgálják és a közösséget erősítik. Sokan nem értik mindezt, miért van erre szükség, ezért támadták, kritizálták a beruházásokat. Sajnos többen fenyegetőznek is, hogy ha lehetőségük lesz, akkor megvonják a támogatást az egyházaktól. Ők nem értik és nem akarják elismerni, hogy egyházaink közösséget és békességet teremtenek és a teremtett világ értékeit megőrzik, továbbadják – mondta az államtitkár.

 

 

Csaknem 300 éves Bibliát kaptak ajándékba

 

Szita Károly Kaposvár polgármestere az eseményen kiemelte, egy templom építése és újjáépítése mindig hitvallás. Megvallása annak az értékrendnek, amely mentén élni szeretnénk és megvallása a hálának és a nemzetünket megtartó hitnek és bizalomnak is. – Mindig újjá kell építeni a templomainkat, ha azt érezzük, falait kikezdte az idő. Miként újjá kell építeni önmagunk hitét is, amikor azt érezzük, a kibillenő világban eltűnőben vannak az addig biztonságosnak vélt igazodási pontok –  hangsúlyozta a város vezetője. Szita Károly a szentmisére nem érkezett üres kézzel. Egy 1732-ben Nagyszombaton kiadott Káldi György fordítású Bibliát adott ajándékba Varga László megyéspüspöknek.


A kereszténységünk miatt vagyunk európaiak

 

Gelencsér Attila Kaposvár és a Zselic országgyűlési képviselője beszédében kiemelte, templomépítő nemzett lett a magyar, mert amikor templomot építünk, vagy újítunk fel, akkor közösséget erősítünk és a közös jövőnket építjük – hangsúlyozta. – Nem a földrajzi okok miatt vagyunk európaiak, hanem azért mert keresztények vagyunk és bennünket az a szilárd meggyőződés vezet, hogy erős és sikeres Magyarországot csak ezekre a hagyományokra, nemzeti, keresztény európai hagyományainkra építhetünk – mondta a politikus. Hozzátette, keresztény hitünket és kultúránkat olyan erőforrásnak tartjuk, amely megtartja az országunkat, alapja a szabadságunknak és egyben megújulásunk forrása is.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában