Szárnyaló szabadság

A nemzeti összetartozás jelképeként avattak turulszobrot Somogyváron vasárnap délben. A szobor mellett egy legendás akácfa magját is elvetették, amely a fafaj megmentését szolgálja.

Turbéki Bernadett

Fotó: Lang Robert Kaposvar

„A magyar nép lelke túlnő törékeny testén, amelybe belekényszerítették.” Ez az idézet áll Somogyvár új jelképének talapzatán. A szöveg nemcsak a lelki sérüléseket, hanem az 1920-ban megrajzolt határvonalon „túlnőtt” magyar nemzetet is felidézi, s utal a határokon átívelő nemzeti összetartásunkra.
– Volt olyan kormánya Magyarországnak, amely megtagadta a külhoni magyarokat. A polgári kormány 2010-óta minden lehetséges téren segíti és támogatja a határainkon túli magyarságot – mondta Gyurákovics László, Somogyvár polgármestere, aki a település mostantól legjelentősebb pontjának nevezte a Réti Zoltán fafaragó alkotta turulmadarat. A misztikus ragadozó évezredes legendája összetartja a magyarokat.
– Magyarnak lenni, magyarnak maradni fontos. Főleg most, amikor az összetartozásban rejlő erőre van szükség a tőlünk alig pár száz kilométerre zajló háború miatt – mondta Móring József Attila, a térség országgyűlési képviselője.
„Március van és korlátlan az élet.” Ady Endre sorait idézte fel beszédében Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos.
– Hideg van, de az énekesmadarak már jelzik a tavasz jöttét. A tavasz nekünk magyaroknak nemcsak a természet újjáéledését, hanem a szabadságvágyat is jelenti. A turul lelkünk mély bugyraiba világít le – mondta Grezsa István. Beszédében kiemelte, hogy a szomszédban zajló, magyarokat is érintő háború nemcsak az időseket tölti el félelemmel. Ők már maguk mögött hagytak egy viszontagságokkal teli XX. századot, amelybe egy ország megcsonkítása, két vesztes világháború, és két gyilkos ideológia bilincséből kellett kiszabadulnia a magyaroknak.
Az ünnepségen néhány akácmagot is elültettek, amely arról a legendás csöngei ős-akácfáról származik, amelynek ősét még Tessedik Sámuel 1784-ben telepítette hazánkba. Az akác ma már hungarikumnak számít, értékmentés alatt áll, jelképe a méhészeknek, a legfontosabb mézadó, ezért a mézlovagrendek és a méhkirálynő közösen ültették el a kis akácmagokat az ünnepségen. A Szent László Király Általános Iskola diákjai műsorukban az „Ültess fát!” dalocskára nemzeti színű ruhában lejtettek táncot.
A hivatalos programot kézműves kirakodóvásár kísérte.