Autóteszt

2022.05.24. 15:57

A legerősebb mezőnyben is bizonyít az utak oroszlánja

Aki egy kicsit is követi az autógyártás világát az tudja: az alsó-középkategóriás autók piaca a legnagyobb és egyben a legkegyetlenebb is. A Golf kategóriának is nevezett járműosztályban szinte minden, magára valamit is adó gyártó készít típust. Ebbe az illusztris társaságba léptette be új 308-as modelljét a Peugeot.

Barkóczy László

Ebben a kategóriában a vásárlók a legkevésbé toleránsak. Már elvárják a rendes méretű, élhető belső teret, a dinamikus menettulajdonságokat, de úgy, hogy a fogyasztás alacsony maradjon. Mindig ide szivárognak le elsőként a luxuskategóriában megszokott újítások, melyeket szeretnek ugyan a tulajdonosok, de nem nézik el, ha az tönkre megy, vagy meghibásodik. Ezek a típusok legtöbbször mindennapi használatban vannak, a legtöbb család egyetlen nagyértékű ingóságai. Számtalan kompromisszum mágikus elegye az alsó-középosztály, mégis a legtöbb gyártónak megéri autót fejlesztenie ide is, hisz siker esetén a megtérülés búsásan garantált.

 

Az új Peugeot 308 hozza a kategóriával szemben támasztott elvárásokat. A régóta jól csengő modellnév mögé egy teljesen új autót rajzoltak. Szerkesztőségünkben egy Allure pack felszereltségű, 130 lóerős benzinmotorral szerelt változat járt teszten. Igyekeztünk szigorúan, a kategória szabályai szerint mérlegelni, de minden próbát sikerrel vett az autó.

A különleges, Olivine zöld fantázianévre hallgató szín a teszt ide je alatt folyamatosan vonzotta a járókelők tekintetét. Alapból ezzel a színnel kaphatjuk meg az autót, ezért felárat sem kell fizetni. Kívülről az autó a most divatos hatch back formát és azokat a vadabb, sportosabb íveket kapta, amit a Peugeottól az utóbbi időben már megszokhattunk. A ledes technológia térnyerésének köszönhetően a lámpákat még merészebbre szabhatták a francia mérnökök. Az első lámpák alatti „oroszlánfogak” nappali menetfényként, és irányjelzőként is szolgálnak, ezzel tényleg különlegessé teszik az „utak oroszlánját”.

Az első fényszórók végre mindegyik változatnál alapból minimum ledesek, sőt a magasabb felszereltségi szinten mátrix ledesek. A fantázianév mögött komoly technológia rejlik: az autó figyeli a környezetét, a szembejövőket, és kitakarja a lámpából azokat a részeket, ahol a többi közlekedőt vakítaná.

Újdonság, hogy ennél a típusnál már egy teljesen új logó is helyet kapott az autó több pontján. A hűtőmaszkon az egykori álló oroszlán helyett már „csak” a feje kapott helyet egy pajzsban. Így is több helyet foglal el, mint egykori társa. Ennek azonban a márkaidentitás ilyetén hangsúlyozásán túl praktikus okai is vannak. Ugyanis ide helyezték a mérnökök az adaptív tempomat radarját. 

A tesztautó a már említett 1,2-es háromhengeres, 130 lóerős turbós benzinmotort kapta. Van ennél kicsit gyengébb, de a hybrid technológia segítségével erősre doppingolt 1,6-os motor is. A „kicsi egykettes” a turbótól megvadulva simán hozza a kétezres évek kétezer köbcentis motorjainak dinamikáját. Ahogy ingereljük, hamar morgással jelzi, hogy bizony nem fordulatból, hanem sokkal inkább nyomatékból dolgozik. Tessék szépen hamar felkapcsolni, és munkára fogni a turbó építette töltőnyomást, máskülönben oroszlános üvöltést kapunk menetdinamika helyett. Viszont ha úgy bánunk vele, ahogy azt a kisoroszlán szereti, akkor cserébe úgy gyorsulhatunk, hogy újabb irigyeket firkálhatunk bele egoizmusunk naplójába.

Az általunk is kipróbált 308-as hat fokozatú kéziváltóval érkezett a tesztre. Az Európa ezen részén kedvelt váltóval való gépészkedést mi nem osztjuk, de el kell ismerni, hogy nagyon pontos, kicsit hosszú úton járó váltóval mutathatjuk meg a többi közlekedőnek, mennyire hasonlítunk nap mint nap mondjuk Alain Prostra. Szívesen kipróbáltuk volna a típust automata váltóval is, nem gondolva egyrészt okosabbnak magunkat a modern kori technológiánál, másrészt pedig már volt szerencsénk tesztelni, és mennyekig magasztalni a Peugeot robotizált váltóját a 3008-asban.

Maga botváltó is „kilóg” egy kicsit a beltér nagyon szép, a Peugeottól az utóbbi időben már megszokott futurisztikus dizájnjából. Elkészítették, mert van rá igény, de talán a művész nem számolt vele. Természetesen még mindig űrhajós az érzés, ami körbeveszi a vezetőt, mikor a kulcs nélküli indításnak hála megnyomja a start gombot. A számtalan kijelző azonnal életre kel, és rövid cirkuszi bemutató után, már készen is áll a repülésre. Sokat fejlődött az évek alatt az i-Cockpit nevű futurisztika. Egyrészt egyszerűsödött a kezelése, ugyanakkor paradox módon, ha akarjuk a végletekig eljátszhatunk vele, hogy mi minden jelenjen meg az egyes kijelzőkön. A fontos funkcióknak nyomógomb jutott a műszerfal közepén, de felette egy kicsi kijelzőn mi is konfigurálhatunk magunknak gombokat, melyekről úgy érezzük csak velük lehet teljes az utazásunk.

A műszerfalon több helyen feltűnik az a fényes fekete bevonat, mely különleges eleganciát sugároz az autó belterének. Reméljük kiállják az idő próbáját is, mert az elmúlt évtizedekben láttunk már autó- és mobiltelefongyártót is belebukni ebbe a „zongoralakk” felületválasztásba. Mindenesetre mi nem mertünk hozzányúlni, mert rémálmaink voltak arról, hogy már a gondolattól is összekarcolódik. A hangulatunkhoz igazodó beltér színválasztást, már megszokhattuk a Peugeot mostani modelljeinél, ez a 308-asban is egy lehetőség a színek szerelmeseinek. De tényleg érdemes is vele olykor játszani, mert az éjszakai autózást nagyon fel tudja dobni tapasztalataink szerint.

A belső helykínálat a kategóriáját meghaladó mértékben bőséges, egy négytagú család tulajdonképpen kompromisszumok nélkül elférhet. A csomagtartó sem kicsi, de aki ennél is többre vágyik, az válassza a kombi változatot, abba talán még egy világkörüli úthoz szükséges felszerelések is lötyögnek.

A lenyűgöző menetdinamikát a kor követelményeinek megfelelően számtalan elektronikai „kütyű” segíti. Kamerák pásztázzák az utat táblák után kutatva, hogy ne menjünk túl gyorsan, vagy éppen radarok figyelnek a többi közlekedőre, hogy ki tudjuk kerülni őket, vagy meg tudjunk állni mögöttük ha szükséges. Piros lámpánál okosan leáll a motor, így mentve meg egy-egy bálnát valahol a messzi óceánok valamelyikében. De figyeli az autó a felező- vagy záróvonalat is, ha kell, finoma a kormányzásba is belenyúl. Sajnos bármilyen okos a rendszer, a magyar útszélek többségével nem kompatibilis, így a teszt alatt sokat veszekedtünk. Természetesen következő újraindításig három gombnyomással kikapcsolható, de mi ezt is sokaltuk, ezért a konfigurálható gombsorra tettük a „Ne segíts, könyörgöm” gombunkat. 

Hiába a nagy karosszéria, a tágas beltér, és a kicsi, de méregzsák motor, a fogyasztás mégis alacsonyan tartható. A szabályokat betartva, de engedve olykor a csábításoknak sem ment fel a fogyasztás a komputer szerint 6,5 liter fölé száz kilométeren. Ez mindenképpen egy magával ragdó adat, ami megerősíti az amúgy is kialakult képet bennünk: a tesztautó 7,5 milliós ára bőven megéri ezért az autóért. Cserébe kapunk egy extravagáns nagytudású társat a hétköznapokra, melyeket izgalmassá és vidámmá színezhetünk a alsó középkategória új francia zászlóshajójával.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában