Provance-i tájra bukkantunk Bárdudvarnokon

– A Jóisten tenyerén vagyok. Lakberendezőként és illusztrátorként negyven évig városban éltem, úgyhogy bele kellett tanulnom a vidéki életbe. Amikor ide költöztünk, és megláttam a gyönyörű akácfákat, eldöntöttem, hogy méhészkedni fogok. Két-három méhcsaláddal kezdtem – mesélte Lukács Adina a csaknem húsz évvel ezelőtti kezdeteket. 

– Előfordult, hogy hálóingben álltam egy fa alatt, és azon töprengtem, hogyan tudom az oda települt rajt begyűjteni. Autodidakta módon kezdtem méhészkedni, majd mikor úgy éreztem, már kevés a tudásom hozzá, elvégeztem a méhésziskolát. Mindennel így vagyok. Elkezdem és később képzem magam – árulta el vendéglátónk. 

– Nagyon fontos számomra a hitélet, református presbiter vagyok Bárdudvarnokon. A kaposvári Kilátó csoport tagjaként hétfőnként jótékonysági tevékenységet végzünk. Keresztelői ajándékokat készítünk, fellépésekre készülünk a kórussal. Önkénteskedem a bencéseknél. Náluk, Bakonybélben találkoztam a levendulater­mesztéssel. Azonnal elvarázsolt. A férjem mindenben támogat. Tizenöt éve, 250 palántát ültettünk, azóta már 6 ezer tő levendula pompázik itt. 

– Nagyon szép, de ezt a látványt állandó kapálással tudjuk csak elérni, hiszen egyáltalán nem használunk vegyszereket. Manufaktúraként működünk. A szedést is különleges módon végezzük, mi ugyanis csak a virágát vágjuk le, hogy azonnal pároltatni vigyük a Szigetvári Gyógynövény Lepárlóba. Ha nem kerül bele a szár, sokkal finomabb olaj készül. A szárakat utólag vágjuk le: a méhészetben használom füstöléshez – mesélte Adina, aki 2015-ben pároltatott először. Akkor negyven kilogramm virágot szedtek erre a célra. Tavaly nyolcszáz kilóval tették ugyanezt, idén várhatóan ezer kilogramm virágból nyernek majd olajat. Éppen szüret előtti időszak van, minden lilában pompázik a bárdi Provence-ban. 

– Száz kilogramm virágból lesz egy liter levendulavíz és olaj. Ez utóbbi minősége az időjárástól függ. Az idén nagyon magas az olajtartalma, ami már tapintással érezhető. 

Lukács Adina szabadidejében könyveket illusztrál, képeslapokat, plakátot tervez. 

– Ezt is autodidakta módon kezdtem, mint mindent. Az iskolában ugyan felfigyeltek rám, de a szüleim nem gondolták, hogy ezzel az adottsággal komolyabban kellene foglalkozni. Amikor a lányom első osztályos volt, Pécsett laktunk, ahol rajszakkörre vittem. Kiderült, hogy működik egy felnőtteknek szóló tanfolyam is. Beiratkoztam Lantos Ferenc csoportjába, így én is hasznosan töltöttem el az időt, amíg a lányomra vártam – mesélte Adina. Először a romantikus elképzelés születik meg benne, amely aztán a kreativitással ötvöződik. Illusztrált már irodalmi verseskötetet és mesekönyvet is, több kiállítása volt Kaposváron és környékén. 

– Mint minden alkotónak, azt hiszem, nekem is vannak korszakaim. Egyik kedvencem a képsorozat, amelyen kezek ábrázolásán keresztül az élet körforgását mutatom be a születéstől egészen a halálig – mutatta meg a nappalijában az egész falat elfoglaló képsorozatot, amelyet kedvenc rajzeszközével, színes ceruzákkal hívott életre egykor.