2022.07.09. 09:00
Körbejárhatóvá teszi a Balatont a bírósági határozat
Megsemmisítette az Alkotmánybíróság Magyarország egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény azon kivételező rendelkezéseit, amelyek különféle indokokkal megengedték, hogy a Balaton-partján a 30 méteres védősávban is lehessen építkezni. Az általunk megkérdezett polgármesterek egyet értenek a döntéssel.

Fotó:
– Épp itt volt az ideje, hogy bezárják a kiskapukat – mondta Galácz György Balatonmáriafürdő polgármestere. – Vannak olyan helyek, ahol ezt megtiltani nem lehet, mert már be vannak építve, de ahol még nincsen semmi, ott maradjon szent és sérthetetlen a 30 méter. Ha rajtam múlna, akkor a Balaton partjától 100 méteres távolságban nem engednék építkezni. Fontos, hogy ne sajátítsák ki a partot és ne nyúljanak hozzá a környezethez, mert az sérül – tette hozzá Galácz György.
Balatonlelle polgármestere is egyet ért az Alkotmánybíróság döntésével. Kenéz István úgy látja, korábban nagyon sok ingatlan épült közvetlen a vízpartra, ami miatt egyes részeken nem lehet megközelíteni a Balatont. Kiemelte, sajnos régen erre nem figyeltek, most azonban az új építési engedélyeket csak úgy adják ki, hogy az ne sértse a törvényeket. – A Balaton-törvény eredeti célja az volt, hogy mindenki számára átjárható legyen a vízpart – erről már Mészáros Miklós Balatonboglár polgármestere beszélt. A város vezetője elmondta, a településen nincsen olyan építkezés, ami a parttól 30 méteren belül lenne és magánapartmanok sem állnak közvetlen a vízparton.
Fonyódon sem építették be a Balaton partját korábban, néhány épület viszont „belóg” a 30 méteres sávba. Természetesen ezeket nem kell elbontani, azonban ha valaki úgy dönt, hogy ledózerolja, akkor újat már nem építhet helyette. Hidvégi József Fonyód polgármestere elmondta, egyetért a döntésével, fontos az hogy a Balaton partját ne zárják el az épületek. – A mi településükön eddig sem volt szokás az, hogy beépítik a Balaton partját – mondta el érdeklődésünkre Holovits Huba Balatonföldvár polgármestere. – Amit lehetett tapasztalni az elmúlt tíz évben a magyar tenger partján, azt kell mondanom, üdvözlendő a döntés, hiszen a nagyobb beruházások miatt elég sok társadalmi vita alakult ki. Gazdasági szempontból mindenképpen segítette a Balatont a tó körüli beruházás, azonban voltak, akik nem értettek egyet bizonyos építkezésekkel – tette hozzá a település vezetője.
Az Alkotmánybíróság döntése a folyamatban lévő és a már építési engedéllyel rendelkező beruházásokat nem érinti. A határozatból az is kiderül, medencés kikötő és a hozzá kapcsolt épületek jogszerűen építhetők. Ezen kívül miniszteri rendelet is adhat építési engedélyt közvetlenül a vízparton.
Feltételekkel, de támogatni kell a fejlődést
Witzmann Mihály Siófok és térségének országgyűlési képviselője az Alkotmánybírósági döntésre reagálva elmondta, született balatoniként mindig is azt az álláspontot képviselte, hogy a Balaton egy nemzeti kincs, amire vigyázni kell. – Különösen nagy odafigyelést igényel az, hogy a balatoni fejlesztések, hogyan valósulhatnak meg a parti településeken – hangsúlyozta a politikus. – Az elmúlt években számos példa volt arra – jó magam is megakadályoztam olyan beruházásokat – amelyek véleményem szerint kedvezőtlenek lettek volna a Balaton számára. A véleményemet most is fenntartom. A fejlődést támogatni kell, de a Balatonnál megvalósuló beruházásokkal csak akkor tudunk egyet érteni, ha azok arányosak, tájba illeszkednek, megfelelnek a környezetvédelmi kritériumoknak és társadalmilag elfogadottak – mondta Witzmann Mihály. A képviselő hozzátette, örül annak, hogy Lázár János miniszter irányításával minisztériumi szintre emelkedik az építések és beruházások felügyelete, szabályozása.