Almák kavalkádja vitt színt a fogvacogtató piaci reggelbe

Jövő héten már Szent Mihály is megérkezik, és rápillant arra, mit sikerült betakarítanunk. Mielőtt behajtja a legelőről az állatokat, a piacon még utoljára gyönyörködhet az őszibarackokban, hiszen a fákon már nem maradt belőlük. Elkápráztathatja az apró szemű besztercei szilva kéksége, mert abból van még, és a kukorica is szépen sárgállik a standokon. Az árnyékban hűs van, még mindenki áhítja a napsütést az őstermelők során.

– Emlékszel, amikor ugyanezt a pritaminpaprikát még háromszázért vettük? – szólt egy édesanya a lányához a hatszáz forintos paprika közös válogatása közben. 

– Negyven is elmúltam, amikor egy vállalati reggelin először megkóstoltam a céklát. Azóta szinte minden nap eszem, nagyon finom és egészséges. Ezt a hengeres fajtát termelem, nem olyan répaízű. Szeretik sütni vinni – mondta Szeidl Gézáné, őstermelő. Egy jó céklasalátába akár tehetünk almát is, bőven akadt ebből is a piacon.

– Körteízű almát hoztam és egy másik, régi fajtákból kevert szabolcsi almát, amelynek savanykás az íze – mutatta a portékát Mihályi Edit.

– Szabolcsi gyerek vagyok, úgyhogy hűséges vagyok a szabolcsi almához, én is ebből vásároltam – mutatta Szmolka János kosarát vásárlás közben. 

– Egyelőre három -féle almát kínálok most, a többi fajta még érik. A savanykás Red Rom, az édes Kovelit, és a szintén édes Golden amiből lehet választani – kínálta Árvai Istvánné a portékát, amely a hűvös őszi esték csemegéje lehet egy almáspitében alakot öltve, amelynek fahéjas illata a közelgő Szent Mihályt is megcsiklandozza.