Környezettudatosak vagyunk, mégis teletömjük a kukát kajával

Egy átlagos hazai háztartásban fejenként évente 65 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik, ez nagyjából 45 ezer forint egy főre jutó veszteség – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Electrolux Magyarország országos, reprezentatív kutatásából. A pazarlás főbb okai között szerepel a tudatosság hiánya, a túl sok élelmiszer vásárlása és elkészítése, a rossz hűtési szokások. Arra a kérdésre, hogy hány fokra kell a hűtőszekrényt ideálisan beállítani (0–4°C), csak a megkérdezettek 45 százaléka tudta a helyes választ. A kutatás rávilágít, hogy leggyakrabban kenyeret és péksüteményt, zöldséget és gyümölcsöt dobunk ki. 
– Magyarországon évente közel 2 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, jelentős részük a háztartásokban. Emiatt is indítottunk óvodai, iskolai szemléletformáló programot – mondta Kasza Gyula, a Nébih Maradék nélkül programjának vezetője. 
Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatója kiemelte: a tartós élelmiszerek a rajtuk feltüntetett dátum után is ehetők lehetnek, ezeken „fogyaszthatósági idő” helyett “minőségmegőrzési idő” szerepel. Egy zöldségkonzerv vagy egy kiló rizs akár több hónappal a lejárata után is fogyasztható. Megjegyezte: a Magyar Élelmiszerbank Egyesület évente 8 millió kiló lejárat-közeli, illetve csomagolási hibás élelmiszert gyűjt áruházakból és gyártóktól, hogy azok ne a kukában végezzék, hanem rászorulók asztalára kerüljenek. Évente 250 ezer nehéz sorsú embernek jelentenek segítséget, köztük számos somogyinak is. – Legutóbb három hónappal ezelőtt az egyik marcali hipermarkethez kellett mennünk pékáruért, zöldségért és gyümölcsért – mondta el Vargáné Balatincz Krisztina, Kelevíz polgármestere. Hozzátette: a falu lakói között osztják szét az élelmiszerbank adományát. – Most még nagyobb szükség van ezekre, ugyanis a drágulás miatt kevesebb jut a helyi családokban élelmiszerre – tette hozzá a polgármester. 
 

A rothadó gyümölcs és a zöldséghéj a zöldhulladékok közé is bekerülhet

– Szomorú tapasztalat évek óta, hogy jelentős mennyiségű élelmiszert dobnak ki a kaposváriak, főként pékárut, zöldséget és gyümölcsöt – mondta el Szilágyi Ádám, a Kaposvári Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője. Hozzátette: ha megnő a létartalom, sokkal nehezebb a hulladék feldolgozása, ezért javasolják a komposztládák használatát. A nem állati eredetű szemét – például a krumplihéj – a zöldhulladékos zsákba is bekerülhet, amelyet térítésmentesen havonta két alkalommal visznek el az otthonok elől. Azt tapasztalják, hogy a kommunális hulladék mennyisége évek óta nem csökken jelentősen. Ugyanakkor a szelektívé nő, egyre többen válogatva gyűjtik a hulladékot. – 2024 után tervben van a konyhai hulladék elkülönített gyűjtése országos szinten – jegyezte meg Szilágyi Ádám.