Megrajzolja a térkép az ólomkockázatot

Csokonyavisontán korábban arzénos volt az ivóvíz, de egy vízminőség-javító beruházással két új kutat fúrtak, új vízműrendszert és glóbuszt építettek ki gépészeti fejlesztésekkel, digitális mérőműszerekkel. Mechanikus tisztítást végeztek a település vezetékhálózatán, azóta nincs panasz a vízre, mondta érdeklődésünkre Harasztia Attila polgármester. 

Kaposfőn nitrites volt az ivóvíz, a probléma megoldását egy közel 200 millió forintos projekttel sikerült elérni a közelmúltban. Egy kutat kivontak a rendszerből és helyettesítettek. Azóta nem lett teljesen tökéletes a víz, mert egy kicsit vasas maradt ugyan, de jó a vízminőség, erről érkeztek lakossági visszajelzések Ábel Melinda polgármesterhez. 

A legtöbb településen már nincs gond Magyarországon a vezetékes vízzel, de a régi vízvezetékekből ólom kerülhet a csapvízbe, ami veszélyt jelenthet. Erről a Nemzeti Nép­egészségügyi Központ számolt be az Egészségügyi Világszervezet „Ólom prevenciós hetéhez” kapcsolódva. Nyilvánosságra hoztak egy, a csapvíz ólomtartalmáról készített kockázati térképet is, amely segítségével bárki megtudhatja, lakóhelye szerint mekkora az ivóvízben előforduló ólom kockázata. Az ivóvízben levő ólom kockázatának becslése egy országos felmérés eredményein alapul, amelyhez 2800 helyen vettek mintavételt az ivóvízből. Az ólomkockázat épülettömbök szintjére van lebontva, ahol egy épülettömb az egymást keresztező utak, utcák által lehatárolt épületek csoportja. Az ólomkockázat meghatározásánál az épület korát is figyelembe vették, erről az adatok a Központi Statisztikai Hivatalból származnak. 

Az ivóvízben lévő ólom fő forrása a sok helyen még ma is megtalálható ólomcsövek, amelyet hazánkban elsősorban 1945-ig, illetve kisebb részben 1975-ig használtak az épületek belső ivóvízhálózatának építéséhez a jó megmunkálhatóságának köszönhetően. Emiatt az épületek korából jól lehet következtetni az ivóvíz általi ólom kockázatára. Fontos, hogy egy adott épület, lakás kockázata eltérhet az épülettömbre becsült átlagos kockázattól, mivel egy régi építésű, magas kockázatúnak ítélt épülettömbön belül lehet új építésű épület, és fordítva. A kockázatot csökkenti, ha egy régi épületben a régi ólom vízvezetékeket már kicserélték. A veszélyesség pontosabb meghatározásához használható a kockázati kalkulátor. 

A veszélyességi térkép alapján Somogy kedvező helyzetben van, mert a települések legtöbbje nagyon alacsony, vagy alacsony kockázati besorolású. Tipikus példa Marcali, ahol a város erre a két kategóriájú területre osztható. A somogyi kistelepülések esetében sem mértek magas veszélyességet, és a Balaton-parti ivóvíz sem kockázatos. Egyedül Kaposvár egyes részein mérhető közepes kockázat a víz ólomtartalmáról, így Kenesepusztán, a zselici kertváros egyes részein, a Körtönyebükkben vagy a kecelhegyi városrész egyes területein ítélhető közepesnek a kockázat.

Egészségesebb kifolyatni a csapot

A víz ólomtartalmában sok helyen érintettek a régi városmagok, a települések legrégebben épült, elsősorban belvárosi részei. Ha kalkulátorra adott válaszok alapján valahol nagyon alacsony annak a kockázata, hogy a csapvizében határértéket meghaladó, egészségkockázatot jelentő ólom van. A honlap javaslatokat tesz az ólomtartalomból függetlenül is a biztonságos ivóvízfogyasztás érdekében. Ivás és főzés céljából minden esetben célszerű hideg vizet használni. Fogyasztás előtt mindenképpen javasolt röviden kifolyatni a csapot. A csőben hosszabb ideig álló, úgynevezett pangó víz különböző egyéb szennyezőanyagokat, szerves anyagokat oldhat ki. A kifolyatott víz egyéb háztartási célra, szobanövények locsolására és higiénés célra (fogmosás, kézmosás, fürdés) korlátlanul felhasználtató.