Nem üdülésre költik, mert a mindennapi élethez kell

– Az idén szállásra és a vendéglátás alszámlára kértem a cafeteriát, jövőre valószínűleg csak vendéglátásra fogom – mondta Holczmann Ildikó, a kaposvári Fusetech operátora. – Időnként ételt rendelek belőle. Szerintem bevált ez a juttatási forma, örülök neki, hogy továbbra is fizeti majd a cég. 
A vállalkozás másik munkatársa, Czvitkovics Gergely gépbeállító is hasznosnak tartja a cafeteriát. Azt mondja, kondibérletet vásárolt belőle, s egy-egy napra el is utazott a pénzből pihenni, máskor gyorsétterembe tért be. A férfi 2023-ban is hasonló célokra akarja felhasználni a keretet, mint tavaly. 

Gazdag Viktória HR-vezető kiemelte: cégüknél régóta van cafeteria, de 2016-ban megújították a rendszert, s emeltek az összegen. A bértől függ, hogy mekkora összegre jogosultak a dolgozók, az operátoroktól kezdve a karbantartókon át a mérnökökig mindenki kap béren kívüli juttatást, jelenleg összesen 360-an. A jogosultak bármelyik elemből választhatnak, így a sport és kulturális célokon kívül Szép-kártyát is választhatnak, de akad olyan is, aki készpénzt kér. 

– Tavaly volt cafeteria, az idén elmaradt, most viszont úgy tervezzük, hogy 2023-ban várhatóan újra adunk többletjuttatást – hangsúlyozta Albertus Balázs, a nagybajomi Nafa Kft. ügyvezetője. – Még egyeztetünk erről, de nagyjából havi 15–20 ezer forint lehet a cafeteria. 

A 76 alkalmazottnak megélhetést biztosító csurgói Topesa Kft.-nél pillanatnyilag nincs cafeteria, később viszont tervezik a bevezetését. Addig is a héten karácsonyi prémiumot kívánnak utalni a munkatársaknak. 

Lukácsi Sándor, a fonyódi CMS Electronics Hungary Kft. cégvezetője szerint olyan cafeteriát érdemes adni, ami lépést tart az inflációval, úgy tervezik, hogy 2023-ban előreláthatóan ezen a téren is többet fizetnek. 

A barcsi Dráva Coop Zrt.-nél mindenkinek van Szép-kártyája, s Rideg Gábor termelési igazgató hangsúlyozta: arra törekednek, hogy a béren kívüli juttatás a cégnek és a dolgozóknak is megfelelő legyen. 

Fotó: Lang Róbert

Szabad felhasználásra vágynak 

A mindennapi megélhetést segítő juttatásokra vágynak a magyarok, derül ki az Edenred novemberi felméréséből, amelyben ezer hazai munkavállalót kérdeztek meg béren kívüli juttatásaikról. Kiderült az is, hogy jelenleg jóval fontosabb a munkavállalók számára a munkabéren felüli juttatások széles körű elkölthetősége, az, hogy az adott összeg a mindennapi megélhetést segítse, mint a jól-lét támogatása. A kutatásból az is látszik, hogy a megkérdezettek átlagosan 35 százaléka részesül idén valamilyen béren kívüli juttatásban: a szellemi munkát végzőknél viszont jóval magasabb – közel 40 százalékos – ez az arány, miközben a fizikai dolgozóknál 30 százalékos. Az összeg nagyon széles tartományban – és viszonylag egyenletesen – szóródik az évi 50 ezer forint alatti sávtól egészen az 500 ezer felettiig.