A kulcsszó az elfogadás

 A cigány származású magyar színésszel Gombos Péter olvasáskutató beszélgetett. 
– A bátyámmal gyerekkorunkban sem cigányként, sem magyarként, hanem emberként határoztuk meg magunkat – mondta a színművész. – A Bakonyban éltünk, kicsit tájszólással beszéltünk. Voltak ott szlovákok, vagyis tótok, és a kultúrák keveredéséről azt gondoltuk, hogy ez a magyar valóság. Apám cigányprímás volt, híres cigányzenészek voltak a családunkban. Nagy volt a nyomás rajtam, hogy én is ezt a pályát válasszam, apám elém tette a hegedűt. De én akkor már tudtam, hogy színházcsináló akarok lenni. Apámnak fájt, de nem mutatta. 
Élete során mindig azokat a rávehető embereket kereste, akikkel színházat csinálhat, és akikben megbízhat. A színművészeti főiskola után a kaposvári színházba szerződött. Mindent kipróbálhatott, mindenre lehetőséget kapott, és nagyon azt érezte, hogy a helyén van. 
– Hogy a származásom mennyire volt meghatározó a pályámon? Én a Tanítónőben rögtön magyar dzsentrivé, és a Titus Andronicusban római császárrá váltam a színpadon. A rassz­jegy látszhat az emberen, de meg kell mutatni, hogy ez nem lényeges, csak a gondolat. 
Szerinte a rendszerváltás óta minden évben fel kellene hívni a figyelmet arra, hogy a cigányságnak nincs saját színháza. Ezt már 1995-ben megtette, mert érezte a hiányt. 23 éve működteti a Karaván Színházat olyan fiataloknak, akiknek nincs pénzük színitanodára. 
– Nem színészeket, színházi embereket akarunk képezni, de örülünk, ha azzá válnak. Az értékeken nyugvó gondolkodásmódot szeretnénk átadni. Nem gondolom, hogy cigány tematikájú darabot kellene játszanunk, hanem olyan műveket kell elővenni, melyeknek a cigányság és a többségi társadalom viszonyában feladata van. Igényt kell teremteni, hogy a romák színházba járjanak. Az előítéletesség ellen kell küzdeni, és a befogadás mellett letenni a voksot. A színház feladata a jövőben még nehezebb lesz, mert meg kell teremtenie a jogot, hogy egyáltalán létezzen a XXI. században, ugyanakkor most ágyazunk meg a jövő generációinak – tette hozzá. 
Kovács Zoltán tanszékvezető egyetemi docens, a roma szakkollégium vezetője elmondta: korábban Farkas Zsolt koreográfus, zenész és Kovács Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetemen tanító, roma orvos is a vendégük volt. A hallgatók a jövő héten egy kétnapos konferencián mutatják be a kutatásaik eredményeit, és a nyáron Auschwitz–Birkenauba utaznak majd a kaposvári roma szakkollégisták.