Áruházi jóság

Ha megkérdeznék, tíz vásárlóból kilenc biztosan azt mondaná, hogy odafigyel a bolti akciókra, csupán néhány szerencsés jövedelmű van, aki fittyet hány a leárazásokra. Elméletben ez nálam is így működik, a gyakorlatban azonban könnyen elterelődik a figyelmem. Az embernek sok a dolga, kapkod, rohan, gyakran a bevásárlásra sincs elég ideje. Így csúszik be nálam néhány hiba a végrehajtásba. 
Egy nemzetközi élelmiszer-üzletlánc kaposvári üzleteiben már egy megadott időpont előtt osztogatják a kuponokat, amelyeket húszszázalékos árcsökkentésre lehet beváltani. Kecsegtető ajánlat, bár általában kiderült, hogy a termékeket már le­árazták, így a kupon nem mindenre alkalmazható. Mégis jó elgondolásnak tartom, ezért általában feltankolok a kapott kuponokból. Csak éppen akkor nincsenek sehol, amikor kellene. 
Legutóbb a kasszánál sorban állva bosszankodva konstatáltam, hogy megint otthon felejtettem a kuponokat, pedig aznap volt az akció utolsó napja, másnaptól használhatatlanok lesznek. Azonban váratlan segítséget kaptam. A sorban előttem álló kedves, fehér hajú hölgy, miután megtudta, hogy a választott árucikkeire nem jó a kupon, hátrafordult, és ismeretlenül is átadta nekem. Ő már aznap nem megy boltba többet, indokolta. 
Annyira jólesett ez a gesztus egy vadidegentől, hogy amikor délután ismét bevásároltam, és otthonról vittem magammal az aznap még érvényes kuponokat, ami nem kellett belőlük, én is szétosztottam. Kerestem egy másik, kedves, fehér hajú hölgyet, és átadtam neki. Jó tett helyébe jót várj, akár egy idegentől is. Az embernek sok a dolga, gyakran a bevásárlásra sincs ideje.