2024.10.11. 13:55
Sokan adnak kölcsön ismerősöknek
Megnőtt a barátoktól, rokonoktól kért kölcsönök száma az utóbbi hónapokban a közjegyzők tapasztalatai szerint.
Bár hivatalos adat nincs a magánkölcsönökről, egy tavalyi kutatás rámutatott, a magyar lakosság, ha megszorul, ugyanakkora arányban fordul pénzért a környezetéhez, mint a bankokhoz, ráadásul a többség előbb az ismerősöknél próbálkozik. Az ilyen kölcsönök felét azonban legfeljebb csak részben fizetik vissza, emiatt régi, tartós kapcsolatok mennek tönkre. Sok félreértést és vitát meg lehet előzni egy írásbeli szerződéssel, nagyobb összegű kölcsönnyújtásnál pedig érdemes jogász segítségét is igénybe venni. Amennyiben a kölcsönszerződést közjegyzői okiratba foglalják a felek, akkor a hitelező probléma esetén bírósági pereskedés nélkül hozzájuthat a tartozáshoz. De az adós is biztos lehet abban, hogy nem követelhetnek tőle többet a megállapodásban foglaltaknál, és szorult helyzetével sem tudnak visszaélni.
Ha nagyobb adóssággal szembesülnek a magyarok, amit saját zsebből nem tudnak kifizetni, a családi, baráti körtől ugyanannyian próbálnak pénzhez jutni, mint a hitelintézetektől – derült ki a Pulzus kutatóintézet felméréséből. Ennek oka, hogy sokan nem szeretnének magas kamatra banki hitelt felvenni, vagy a szociális helyzetük miatt nem is hitelképesek. Egy ismerőstől gyakran egyszerűbben, gyorsabban és kedvezőbb feltételekkel lehet pénzhez jutni. Az ilyen kölcsönök jelentős részéről nem is készül írásos dokumentum, nem ritka, hogy családtagok, ismerősök egy szóbeli ígéretre hiteleznek, akár milliókat.
Az elmúlt hónapokban a korábbinál többen fordultak közjegyzőhöz magánkölcsön miatt. Jellemzően magánszemélyek szerződtek egymással, a kölcsönnyújtás pedig öt és harminc millió forint közötti értékben történt.
Mindenképp írásban kell szerződni
Az ismerősöktől kapott kölcsönök esetén gyakori, hogy csak szóban állapodnak meg a pénzösszeg átadásáról és a visszafizetés feltételeiről. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) idén tavasszal készített felmérése szerint ez az esetek csaknem felében így van. Ráadásul a többség nem zárkózik el a kölcsönnyújtástól, annak ellenére sem, hogy nincsenek tisztában az erre vonatkozó szabályokkal.
„Bárki kér kölcsön, mindenképp érdemes írásban szerződést kötni. Bár az adósok általában rendben szeretnének törleszteni, de közbejöhetnek váratlan helyzetek, amelyek miatt mégsem tudják visszafizetni a pénzt. Ha például az adós balesetet szenved és váratlanul meghal, az örökösei nem is biztos, hogy tudnak a kölcsönről. A hitelezőnek ilyenkor bizonyíték nélkül jóval kisebb az esélye, hogy visszakapja a pénzét” – mondja Tóth Ádám, a MOKK elnöke.
Nagyobb összeg esetén mindenképpen hasznos jogász – közjegyző vagy ügyvéd –közreműködésével szerződést kötni, hogy biztosan ne maradjon ki semmilyen fontos részlet a dokumentumból. Amennyiben közjegyző készíti a kölcsönszerződést, az közjegyzői okiratnak minősül, és a törlesztés elmaradása esetén a hitelező azonnal végrehajtást kezdeményezhet, nem kell bírósághoz fordulnia.
„A közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés erős biztosíték arra, hogy az adós a megállapodás szerint törlessze a kölcsönt, és a dokumentum megfelelő bizonyító erővel bírjon. Ha nem fizet az adós, a hitelező akár végrehajtást is indíthat a pénze visszaszerzése érdekében. Egy közjegyző által készített szerződés ugyanakkor az adóst is védi, mert csak annyit és akkor kérhetnek tőle számon, ahogy az a megállapodásban szerepel” – teszi hozzá a MOKK elnöke.
A közjegyzőnek emellett kötelessége megtagadni a szerződés elkészítését, ha a jogügylet jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen, például az uzsorás szerződéseknél.
Egyébként magánkölcsön esetén is lehet kamatot kérni, de rendszeresen és többeknek csak hatósági engedéllyel lehet kölcsönt nyújtani. Fontos, hogy amennyiben a pénzkölcsönnyújtási tevékenységet üzletszerűen végzik, akkor az már engedélyköteles tevékenységnek minősül.
Utólag is biztosítható egy szerződés
A közjegyzők tapasztalatai szerint a magánkölcsönökkel együtt az egyoldalú kötelezettségvállalások száma is nőtt. Ez a másik lehetőség, amellyel szükség esetén egyszerűen hozzájuthat a pénzéhez a kölcsönadó. Sokan a kölcsönnyújtás feltételéül szabják, hogy az adós tegyen közjegyző előtt, végrehajtható egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot, amelyben kifejezetten kötelezettséget vállal a tartozás visszafizetésére. A nyilatkozatot akár a kölcsönadás után is meg lehet tenni, melyben az adós elismerheti a tartozás fennállását, összegszerűségét, és erős biztosítékhoz jut vele a kölcsönadó, hiszen közjegyzői okirat nélkül hosszas és költséges pereskedés is várhatna rá probléma esetén.