Kéz a kézben

A fiataloké a jövő – mondta minden egyes „összetűzésnél” szép emlékű nagyapám, bár tagadhatatlan: abban az időben egészen másról szóltak a generációs problémák, mint napjainkban. Persze az elrendezés módja is más volt. Ha valami nagyon nem tetszett abból, amit az „öreg” akart, akkor maximum megdobáltuk – csak úgy viccesen – friss hógolyóval, amikor éppen a heti tűzifát fűrészelte. Mert minden napra kellett egy kis mozgás… 
Most pedig azt hallom egy konferencián, hogy a szülő otthon azt mondja a gyermekének, hogy ne hagyja magát, miközben ugyanez az ember munkahelyi vezetőként – sajnos sok mással együtt – azt várja el: a fiatal legyen szófogadó, ne kérdezzen, és legyen mindenben jó, sőt, kiváló! Azaz sokan visszahoznák a múlt századi elvárásokat az akkori érzelmi alapokkal együtt, amelyekkel abban a korban is sok probléma volt. Ez pedig nem megy! 

Teljesen megértő vagyok a Z és az alfa generációkkal

Teljes mértékben megértő vagyok a Z és az alfa generációval! Éppen az ő létük és helyzetük figyelmeztet arra, hogy a világ sokkal gyorsabban változik, mint maguk a munkakörülmények. Ez az el- és lemaradás pedig szinte állandó konfliktusok forrása. Amikor a mai fiatalok kétségtelenül a legkönnyebben elérhetőre törekszenek, akkor ezt nem lázadásként teszik, hanem azért, mert az aksijuk erre van feltöltve. Ehhez kellene alkalmazkodnia a 21. századi munkahelyeknek, azzal együtt, hogy azok a kiélezett versenyben sem mondhatnak le a stabil tudás, a kitartás, az akaraterő és a kreativitás teremtő együtteséről. Aki ma megnézi a mobiltelefonja emlékeztetőjét, az azt látja: napi 4-5 órát tölt online. Ez az idő eleve kiesik a korábbi szocializációs mezőből. A modern munkakörülmények tehát nem elsősorban csillognak-villognak, hanem megfelelő, támogató környezetet teremtenek a digitális világban végzett tevékenységhez annak érzelemvilágával együtt. 
A modernség és a digitalizáció kéz a kézben jár, s nemcsak a legfiatalabbak számára jelent kihívást. Ma a közösségi médiateret a narcisztikus személyiségjegyek, a negativitás és a rosszindulat uralja. Ezért is nehéz az átmenet az elvárt munkahelyi pozitív gondolkodásba, s akkor még nem beszéltünk a Z és alfa generáció kulcsmondatának tartott: csak „nehogy kiderüljön, hogy mit érzek” belső szorongásáról. 
Pedig kiderül!